Csak kívül vagy belül is? Avagy eddig terjed a dióburok-fúrólégy hatalma

Csak kívül vagy belül is? Avagy eddig terjed a dióburok-fúrólégy hatalma

Sárga lapok.

Az egész ország arról beszél, hogy a diófáról idén elmarad a szüret, mindenhol fekete diók hevernek. Zalától Borsodig, a kiskerttulajdonosok arról számolnak be, hogy az utóbbi 2-4 évben egyre rosszabb a helyzet, lassan már nem akad jó dió.

Nem honos kártevő

Magyarországon 2012-ben, Kőszeg környékén igazolták a dióburok-fúrólégy jelenlétét, az azóta eltelt években az eredetileg Közép-Amerikából származó kártevő az egész országban elterjedt. Az Európában nem honos, zárlati károsító egy nemzedékes faj. A nőstény a dió zöld burkába rakja a petéket. A kikelő lárva a burkot eszi, az megbarnul, megfeketedik, nehezen távolítható el. A fertőzött termés általában idő előtt lehull a fáról, valamint a termésburok rátapad a dió kemény héjára, majd elszíneződik, megpenészedik, így a termés fogyasztásra legtöbbször alkalmatlanná válik. A dió mérete csökkenhet, a dióbél ráncosodhat.

A védekezést nehezíti, hogy a diófák szórványosan élnek: egy-kettő a kertekben, és ráadásul sokszor hatalmas fákról van szó, ami szintén megnehezíti a permetezést.

Ne temessük még a diófát!

Sokan már temetik a fákat, mondván ki kell vágni azokat, de ez nem így van! Az interneten egyre többen osztják meg a szakemberektől származó tanácsokat. A Győri Kertbarátok Egyesülete  például javasolja, hogy a fa alól az összes beteg termést gyűjtsük össze és égessük el (elsősorban a kazán a megoldás, hiszen a szabadtéri égetés káros, és a helyi rendeletek miatt nem mindig megvalósítható), vagy szállíttassuk el. Ajánlott a fa környékét felgereblyézni, hogy a rovarok ne tudjanak megbújni és áttelelni az aljnövényzetben.

A következő nyáron, június-júliusban sárga ragadós lapok és feromoncsapda kihelyezésével kell nyomon követnünk a rajzást. A kifejlett egyedek júliustól szeptember végéig rajzanak, igen elhúzódóan. A rajzáscsúcs idején pedig a kémiai védekezés következik, engedélyezett felszívódó szerrel – ez esetben ugyanis nem számít a fa nagysága, ha már a korona alsó részét le tudjuk permetezni, elérhetjük a célunkat. Ezen a permetezésen kívül még egy őszi (októberi) és tavaszi (március eleji) lemosó permettel is támogathatjuk a fát.

Fontos kiemelni, hogy a csapdákat nemcsak hogy nem érdemes, hanem nem is szabad ennél korábban kihelyezni, mivel veszélyt jelenthet például a méhekre is, amelyek szintén beleragadhatnak a papírba.

A különféle fórumokon hozzászólók egyébként többnyire egyetértenek abban, hogy még úgy is érdemes megtörni a diót, hogy fekete, ugyanis nem mindegyik fekete belül! Ha csak egy része is ehető, azt érdemes megmenteni.

A cikkhez felhasználtuk a Győri Kertbarátok Egyesületének posztját.

Korábban írtunk róla: