Márciusban a kertészetek polcain megjelennek az első komolyabb évelők. Nem harsány egynyáriak, nem gyors szezonális díszek, hanem hosszú távra tervezett növények, amelyek évekig – jó esetben évtizedekig – meghatározzák a kert karakterét.
Az évelőágyások most alapozhatók meg igazán, amikor a talaj már művelhető, de a növények még nem indultak teljes lombbal, így az átültetés kisebb stresszt jelent számukra. A kora tavaszi választás ráadásul stratégiai döntés: ilyenkor még átlátható az ágyás szerkezete, könnyebb átgondolni a magassági viszonyokat, a színátmeneteket és azt, mely növény lesz domináns, és melyik tölti majd ki a teret.
Árnyékliliom – a biztos háttér (Hosta)
Az árnyékliliom az egyik legmegbízhatóbb díszítő évelő félárnyékos, árnyékos kertekbe. Lombozata legalább annyira látványos, mint a nyári virágzása: lehet szív alakú, keskeny, erősen erezett, sőt kékeszöld, sárgászöld vagy tarka mintázatú is. Márciusban még visszafogott a föld feletti része, de a gyökérzet gyorsan alkalmazkodik az új helyhez, és mire a lomb teljesen kifejlődik, már stabilan kapaszkodik.
Jó vízáteresztő, humuszban gazdag talajba ültessük. A túl napos fekvést nem kedveli, különösen a nagy levelű fajták perzselődhetnek. Fontos a rendszeres öntözés az első szezonban, mert a nagy levélfelület fokozott vízigénnyel jár.
Tűzeső – levéldísz egész szezonban (Heuchera)
A tűzeső elsősorban színes lombjáról ismert, és éppen ez teszi értékessé a tavaszi ágyásban is, amikor még kevés a virág. Bordó, bronzos, zöld, narancsos vagy akár ezüstös levelei egész évben struktúrát adnak az ágyásnak. Finom virágzata inkább kiegészítő jellegű, a növény valódi ereje a lombozat kontrasztjában rejlik.
Félárnyékos fekvésben érzi magát a legjobban, de nem túl száraz talajban naposabb helyen is megmarad. Márciusi ültetéskor figyeljünk arra, hogy a tő ne kerüljön túl mélyre, mert a betemetett levélalap könnyen rothadásnak indul. A jó vízelvezetés alapfeltétel.
Gólyaorr – természetes hatás és talajtakarás (Geranium)
A gólyaorr az egyik legsokoldalúbb évelő, amely a természetközeli kertek alapnövénye lehet. Vannak alacsony, sűrű talajtakaró és magasabb, lazább habitusú fajtái is. Virágai a fehértől a rózsaszínen át a liláig sok árnyalatban elérhetők.
Napos vagy félárnyékos helyen fejlődik jól, és kifejezetten jó gyomelnyomó képességgel bír, mert gyorsan záródó lombozatot képez. Márciusban ültetve gyorsan begyökeresedik, és kedvező körülmények között már az első évben mutatós virágzást produkálhat. Visszavágással gyakran másodvirágzás is elérhető.
Harangvirág – klasszikus nyári színfolt (Campanula)
A harangvirág sok kertben alapnövény, különösen szegélyekben, sziklakertekben vagy természetes hatású évelőágyásokban. Kék, lila vagy fehér virágai a kora nyártól díszítenek, és bizonyos fajták hosszabb ideig is kitartanak.
A napos vagy világos félárnyékos helyet kedveli, jó vízáteresztő talajban fejlődik a legszebben. Ültetés után mérsékelt öntözés elegendő, a túlöntözést kerülni kell. Erőteljes növekedésű fajtái idővel terjeszkedhetnek, ezt a tervezésnél vegyük figyelembe.
Miért érdemes már most dönteni?
A márciusi ültetés előnye, hogy az évelők még a nyári hőség előtt stabil gyökérzetet fejlesztenek. A tavaszi csapadék segíti a begyökeresedést, így a növények kiegyensúlyozottabban indulnak, és ellenállóbbak lesznek a nyári stresszel szemben.
Az évelők nem azonnali látványra, hanem tartós struktúrára valók. Ha most jól választunk, az ágyás évről évre egyre karakteresebb lesz, és egyre kevesebb beavatkozást igényel.