Felreped a paradicsom közvetlenül szedés előtt? Ezért hasad szét egyik napról a másikra

Ez nem fertőző betegség, és nem jelenti azt sem, hogy rosszul választottál fajtát vagy elrontottad az egész termesztést. A paradicsom repedése elsősorban növekedési és vízellátási probléma, amelyet az időjárás, az öntözés, a fajta és az érési állapot együtt befolyásol. A termés tulajdonképpen nem szétesik. Csak túl gyorsan próbál nagyobb lenni a saját héjánál.

Miért reped fel a paradicsom?

A paradicsom termése folyamatosan vesz fel vizet a növényen keresztül. Ha a talaj hosszabb ideig száraz, a termés fejlődése lelassulhat, a héja pedig veszít rugalmasságából. Amikor ezt hirtelen nagy eső vagy bőséges öntözés követi, a növény gyorsan sok vizet vesz fel. A termés belső szövetei ilyenkor hirtelen megduzzadnak, de a héj nem tud ugyanilyen gyorsan tágulni. A növekvő belső nyomás végül szétfeszíti a felületet.

A repedés különösen gyakori:

• száraz időszakot követő nagy eső után;
• rendszertelen öntözés mellett;
• meleg, párás időben;
• gyorsan növekvő terméseken;
• éréshez közel álló paradicsomon;
• nagy termésű és vékonyabb héjú fajtáknál.

A növekedési repedések hátterében gyakran a talaj nedvességének ingadozása, a szárazságot követő eső vagy öntözés, valamint a meleg időben felgyorsuló termésnövekedés áll.

Kétféleképpen repedhet fel a paradicsom

Nem minden repedés ugyanolyan. A sérülés iránya sokat elárul arról, hogyan alakult ki.

Sugárirányú repedés

Ez a repedés a kocsány környékétől lefelé, a paradicsom oldala felé halad. Úgy néz ki, mintha valaki késsel bevágta volna a termést a tetejétől lefelé. Lehet egyetlen hosszú hasadás, de több párhuzamos vagy elágazó repedés is kialakulhat.

A sugárirányú repedések:

• gyakran mélyebbek;
• könnyebben elérik a termés húsát;
• gyorsabban szennyeződnek; és
• nagyobb eséllyel indulnak rothadásnak.

Körkörös repedés

Ez a kocsány körül, gyűrűszerűen jelenik meg. Lehet egyetlen körbefutó vonal, de több koncentrikus repedés is kialakulhat egymás mellett. Gyakran sekélyebb és parafaszerűen beheged, különösen akkor, ha a sérülés még a termés zöld állapotában keletkezett.

A körkörös és sugárirányú repedések egyaránt növekedési eredetűek, és különösen gyakoriak ingadozó vízellátás, gyors fejlődés, valamint egyes nagyobb vagy érzékenyebb fajták esetében.

Miért éppen érés előtt reped fel?

A paradicsom héja nem ugyanolyan rugalmas a teljes fejlődés során. Fiatal állapotban még könnyebben képes követni a termés növekedését. Ahogy azonban a paradicsom érik, a sejtek közötti kapcsolatok lazulnak, a termés puhulni kezd, a héja pedig kevésbé viseli el a hirtelen feszülést. Ezért fordul elő, hogy egy nagy eső után elsősorban a már színeződő vagy majdnem érett paradicsomok repednek fel, miközben a kisebb zöld termések látszólag sértetlenek maradnak.

Az érett paradicsom ezenkívül vizet vehet fel közvetlenül is a kocsány körüli apró természetes nyílásokon és parásodott szöveteken keresztül. Ez tovább növelheti a belső nyomást és a repedés veszélyét. A paradicsom tehát nem azért reped fel az utolsó pillanatban, mert szeretné próbára tenni a kertész idegrendszerét. Egyszerűen ekkor a legérzékenyebb.

A túl sok víz vagy a túl kevés víz okozza?

Valójában leginkább a kettő váltakozása. A paradicsomot nem feltétlenül az egyszeri nagy vízmennyiség viseli meg a legjobban, hanem az, amikor a gyökérzóna:

• teljesen kiszárad;
• a növény fejlődése lelassul;
• majd hirtelen rengeteg vízhez jut.

Az egyenletesen nedves talajban a termés növekedése kiszámíthatóbb. A rendszeresen kiszáradó, majd elárasztott talajban viszont a paradicsom hol takarékos üzemmódra vált, hol egyetlen éjszaka alatt próbálja bepótolni az elmaradást. A rendszertelen vízellátás ezért nemcsak repedést okozhat, hanem más élettani problémákat is elősegíthet.

Az eső mindig megrepeszti a paradicsomot?

Nem. Egyenletesen nedves talaj és megfelelően terhelhető fajta mellett egy kiadós eső sem feltétlenül okoz látványos károkat.

A veszély akkor a legnagyobb, ha:

• hosszú ideje nem esett;
• a talaj mélyen kiszáradt;
• a termések már közel vannak az éréshez;
• hirtelen nagy mennyiségű csapadék érkezik és
• közben meleg az idő.

A gyorsan növekvő termés több vizet vesz fel, a felmelegedett, érett paradicsom belső nyomása pedig eleve magasabb lehet. A forró, napos idő és az azt követő nagy eső ezért különösen kedvez a repedésnek.

Az öntözés is okozhat repedést?

Igen, különösen akkor, ha a paradicsomot rendszertelenül locsolod. Gyakori forgatókönyv:

• hétközben kissé megfeledkezel róla;
• a föld kiszárad;
• hétvégén bűntudatból ráengeded a fél vízművet;
• másnap pedig szétnyílt paradicsomok fogadnak.

A növény szempontjából nem az számít, hogy jó szándékból kapott sok vizet. A hirtelen változásra reagál. Ezért jobb ritkábban, de megfelelő mélységig és következetesen öntözni, mint napokig semmit sem adni, majd egyszerre elárasztani az ágyást.

Mennyi vizet kapjon a paradicsom?

Erre nincs minden kertre érvényes pontos litermennyiség.

A vízigényt befolyásolja:

• a növény mérete;
• a termések száma;
• a talaj típusa;
• a hőmérséklet;
• a szél;
• a páratartalom;
• a mulcs vastagsága és az, hogy
• szabadföldben vagy cserépben neveljük.

A cél az, hogy a gyökérzóna egyenletesen nyirkos maradjon, de ne álljon benne tartósan a víz. Általános kiindulásként a paradicsom hetente körülbelül 25–40 milliméter vizet igényelhet az esővel együtt, de kánikulában, homokos talajon vagy dézsában ennél gyakoribb öntözésre is szükség lehet. A talaj állapotát ezért mindig ellenőrizd, és ne kizárólag a naptárat kövesd.

Hogyan öntözz, hogy ne repedjen fel?

Inkább reggel locsolj

A kora reggeli öntözés során

• kisebb a párolgási veszteség;
• a növény a nappali hőség előtt vízhez jut;
• a talaj egyenletesebben nedvesedik és 
• a véletlenül nedves levelek gyorsabban megszáradhatnak.

A talajt öntözd, ne a lombot

A vizet közvetlenül a gyökérzónába juttasd. A felülről történő öntözésnél a víz egy része elpárolog vagy a levelekről lefolyik, a nedves lombozat pedig bizonyos betegségeknek is kedvezhet.

Lassan adj vizet

A nagy vízsugár elfolyhat a talaj felszínén, különösen akkor, ha a föld kiszáradt vagy tömörödött. A lassú csepegtetés vagy a kisebb vízsugár lehetővé teszi, hogy a nedvesség mélyebbre jusson.

Ellenőrizd a földet

Nyúlj néhány centiméter mélyen a talajba. Ha csak a felszín száraz, alatta azonban még nyirkos a föld, nem feltétlenül kell újra öntözni. Ha mélyebben is száraz, ideje alaposabban locsolni.

Ne pótold egyszerre több nap mulasztását

Ha a talaj teljesen kiszáradt, először kisebb adaggal nedvesítsd vissza, majd rövid idő múlva folytasd az öntözést. Így a növény kevésbé kap hirtelen hatalmas vízlöketet.

Segít a mulcsozás?

Nagyon sokat.

A paradicsom töve köré terített mulcs:

• csökkenti a párolgást;
• lassítja a talaj kiszáradását;
• mérsékli a hőmérséklet ingadozását;
• tompítja a nagy eső hatását és 
• egyenletesebb vízellátást biztosít.

Használhatsz például:

• szalmát;
• száraz fűnyesedéket;
• aprított lombot;
• érett komposztot vagy
• más levegős szerves anyagot.

A mulcsréteg legyen több centiméter vastag, de ne érjen közvetlenül a paradicsom szárához. A mulcs nem akadályoz meg minden repedést, de segít elkerülni azt a szélsőséges ingadozást, amikor a talaj egyik nap porzik, másnap pedig kisebb tóvá változik.

Mit tegyél, ha nagy esőt jeleznek?

A már színeződő, teljes méretű paradicsomokat érdemes lehet az eső előtt leszedni. Amikor a termésen megjelenik az első rózsaszín, pirosas vagy sárgás árnyalat, az érési folyamat már elindult. A paradicsom szobahőmérsékleten tovább tud érni.

Az eső előtt leszedett termés:

• kisebb eséllyel reped fel;
• kevésbé kerül kapcsolatba nedves talajjal;
• nem válik könnyen csigák vagy más kártevők prédájává és
• a lakásban ellenőrzött körülmények között érhet tovább.

A teljes méretű, színtörésben lévő paradicsom leszedése különösen hasznos lehet száraz időszakot követő felhőszakadás előtt. Nem kell tehát megvárni, amíg a paradicsom a tövön olyan piros lesz, hogy már maga is segítségért kiált.

Segít-e, ha eső előtt megöntözöd?

Furcsán hangzik, de bizonyos helyzetben igen. Ha a talaj már nagyon száraz, és nagy esőt jósolnak, egy mérsékelt előzetes öntözés csökkentheti a nedvesség hirtelen változását. A cél nem az, hogy az eső előtt eláraszd a kertet, hanem hogy a növény ne a teljes szárazságból kapjon egyszerre hatalmas vízmennyiséget. Ez különösen laza, gyorsan száradó talajon lehet hasznos. A módszer azonban nem biztosít teljes védelmet, és vízzel telített talajon természetesen nincs rá szükség.

A cserépben nevelt paradicsom is felrepedhet?

Igen, sőt a dézsás paradicsom különösen hajlamos lehet rá. A cserépben kevés föld áll rendelkezésre, ezért a közeg:

• gyorsabban kiszárad;
• hamarabb felmelegszik;
• öntözéskor gyorsabban telítődik és
• nagyobb nedvességingadozást okoz.

A dézsás paradicsomot kánikulában akár naponta is ellenőrizni kell. Nem biztos, hogy minden nap vizet kér, de azt sem lehet feltételezni, hogy a tegnapi locsolás még elég.

Segíthet:

• a megfelelő méretű edény;
• a világos színű vagy árnyékolt cserép;
• a vastag mulcsréteg;
• az önöntöző edény és
• a csepegtető rendszer.

A tízliteres cserépben nevelt, kétméteres paradicsom nem növénytermesztési bravúr, hanem folyamatos vízügyi vészhelyzet.

Számít a paradicsom fajtája?

Igen. Egyes fajták héja rugalmasabb vagy ellenállóbb, míg mások könnyebben repednek. A nagy termésű, húsos és több régi tájfajta különösen érzékeny lehet, bár ez nem minden esetben igaz.

A repedésre hajlamosabbak lehetnek:

• a nagyméretű paradicsomok;
• a vékony héjú fajták;
• az erősen gerezdes termések;
• egyes örökségfajták és
• azok, amelyek gyorsan érnek vagy növekednek.

A kisebb koktélparadicsomok között is vannak könnyen repedők, különösen akkor, ha teljesen éretten sokáig a növényen maradnak. Új fajta választásakor keresd a leírásban a repedésre kevésbé hajlamos vagy repedésellenálló jelzőt. A fajták között jelentős különbség lehet, de még az ellenállóbb paradicsom is felrepedhet szélsőséges vízingadozás mellett.

Okozhatja a túl sok műtrágya?

Közvetve igen. A túl sok nitrogén erős hajtás- és lombnövekedést indíthat el, és gyors növekedésre késztetheti a növényt. Ha ehhez bőséges vízellátás társul, a termések is gyorsabban növekedhetnek, ami növelheti a repedés veszélyét.

A túltrágyázás emellett:

• felboríthatja a növény tápanyag-egyensúlyát;
• növelheti a vízigényt;
• gyengébb terméskötést okozhat és
• sóterheléssel károsíthatja a gyökereket.

A repedés láttán ne adj automatikusan több műtrágyát. Ez nem tápanyaghiányos betegség, amelyet egy marék granulátummal vissza lehet ragasztani.

Segít a kalcium?

A paradicsom repedése nem azonos a csúcsrothadással. A csúcsrothadás a virág felőli végen kialakuló barnás-fekete, besüppedő folt. A repedés viszont a termés héjának mechanikai szétnyílása, amelyet elsősorban a gyors növekedés és a nedvességingadozás okoz. Kalciumtartalmú készítmény kijuttatása ezért önmagában nem akadályozza meg a repedést. A tojáshéj, a mész vagy a kalciumos lombtrágya nem képes visszaadni a már érett termés héjának rugalmasságát. A legfontosabb továbbra is az egyenletes vízellátás és az időben végzett szüret.

A túl sok levél eltávolítása fokozhatja a repedést?

Közvetve igen. A levelek árnyékolják a termést és mérséklik annak felmelegedését. Ha túl erősen megkopasztod a növényt, a paradicsom közvetlen napsütést kap. A felhevült termésben nőhet a belső nyomás, miközben a héja kevésbé rugalmas. Ez a körülmény nagy esővel vagy öntözéssel együtt fokozhatja a repedés kockázatát. A túlzott lombritkítás emellett napégést is okozhat.

Távolítsd el:

• a beteg leveleket;
• a talajt érintő, fertőzésveszélyes lombot;
• a teljesen elszáradt részeket és
• néhány, légmozgást akadályozó levelet.

Ne csinálj azonban a paradicsomból pálmafát, amelynek tetején öt levél próbál árnyékot adni tizenkét termésnek.

Meggyógyulhat a repedt paradicsom?

A kisebb, sekély repedés idővel beszáradhat és parásodhat. A növény nem építi vissza az eredeti héjat, de a seb felszíne megkeményedhet. Ha a repedés száraz marad, és nem indul rothadás, a termés tovább érhet.

A mély, friss repedés azonban nyitott kapu:

• gombáknak;
• baktériumoknak;
• muslicáknak;
• darazsaknak;
• hangyáknak és
• más kártevőknek.

Az ilyen paradicsomot jobb mielőbb leszedni. A termés nem gyógyul meg úgy, mint egy levágott bőrseb. Legfeljebb kulturáltan beheged, miközben reméli, hogy senki nem költözik bele.

Ehető a felrepedt paradicsom?

Attól függ, milyen állapotban van.

Általában felhasználható, ha:

• a repedés friss;
• a termés kemény;
• nincs kellemetlen szaga;
• nem látszik penész;
• nincs benne rovar és
• a sérülés környéke nem puha vagy nyálkás.

A repedt részt nagyobb ráhagyással vágd ki, a paradicsomot pedig mielőbb dolgozd fel.

Alkalmas lehet:

• paradicsomszószhoz;
• lecsóhoz;
• leveshez;
• sütéshez;
• azonnali fogyasztásra.

Inkább dobd ki, ha:

• a repedés mély és szennyezett;
• a termés puha vagy nyálkás;
• penészes;
• savanyú vagy kellemetlen szagú;
• rovarok járnak benne vagy
• hosszabb ideje a földön feküdt.

A mély repedésen keresztül mikroorganizmusok juthatnak a húsba, ezért az ilyen termést nem érdemes hosszasan tárolni vagy nyersen eltenni.

Befőzhető a repedt paradicsom?

A frissen repedt, egyébként egészséges paradicsom felhasználható főzött ételhez vagy megfelelő eljárással történő befőzéshez, ha a sérült részt bőségesen kivágod.

Ne használj befőzéshez:

• penészes;
• rothadó;
• kellemetlen szagú;
• rovarrágott vagy
• erősen szennyezett termést.

A tartósítás nem varázslat. A romlásnak indult paradicsom nem válik jobb alapanyaggá attól, hogy üvegbe kerül és kap egy csinos címkét.

Mit tegyél a már megrepedt termésekkel?

1. Szedd le őket mielőbb.
2. Válogasd külön a hibátlan paradicsomtól.
3. Vizsgáld meg a repedés mélységét.
4. A friss, ép húsú darabokat dolgozd fel aznap.
5. A rothadó vagy penészes termést távolítsd el.
6. Ellenőrizd a növény többi paradicsomát is.
7. Nézd meg a talaj nedvességét.
8. Állíts be egyenletesebb öntözést.
9. Pótold vagy terítsd el a mulcsot.
10. Következő eső előtt szedd le a színeződő terméseket.

Mit ne csinálj?

Ne várd meg, amíg a mély repedés bezárul
A nyitott sebben könnyen megindulhat a rothadás.

Ne öntözd túl a növényt pánikból
A repedést nem lehet utólag vízzel kijavítani. A további nagy vízadag újabb terméseket repeszthet fel.

Ne trágyázd meg automatikusan
A repedés nem a műtrágya hiányának bizonyítéka.

Ne szedd le az összes levelet a termések körül
A lomb árnyékot ad, és mérsékli a termés felmelegedését.

Ne hagyd a felrepedt paradicsomot a földön
Odavonzhatja a muslicákat, darazsakat, hangyákat és más kártevőket.

Ne tárold sokáig
A repedt paradicsom sokkal gyorsabban romlik, mint az ép héjú.

Gyors ellenőrzőlista eső előtt

• Nézd meg az időjárás-előrejelzést.
• Szedd le a már színeződő paradicsomokat.
• Ellenőrizd, nem száradt-e ki túlságosan a talaj.
• Szükség esetén mérsékelten öntözz.
• Pótold a mulcsot.
• Támaszd meg a terméssel teli ágakat.
• Ne végezz erős lombritkítást.
• Készíts elő helyet a lakásban az utóérleléshez.

Gyakori kérdések a paradicsom repedéséről

Miért reped fel a paradicsom eső után?
A száraz idő után érkező nagy mennyiségű víz gyors termésnövekedést okoz. A belső szövetek gyorsabban tágulnak, mint a héj, ezért a termés felhasad.

A túlöntözés miatt reped meg?
Igen, különösen akkor, ha a talaj előtte száraz volt. A legnagyobb veszélyt a nedvesség hirtelen ingadozása jelenti.

Meg lehet előzni teljesen?
Nem mindig. Egyes fajták és szélsőséges esőzések mellett akkor is előfordulhat, ha gondosan öntözöl. Az egyenletes vízellátás, a mulcs és az időben végzett szüret azonban jelentősen csökkentheti a kockázatot.

Le kell szedni a megrepedt paradicsomot?
A mélyen vagy frissen repedt termést igen. A sekély, száraz, parásodott repedésű paradicsom még a tövön maradhat, de rendszeresen ellenőrizni kell.

Meg lehet enni?
A friss, kemény, penész- és rothadásmentes termés általában felhasználható a sérült rész kivágása után. A puha, nyálkás, szagos vagy rovarokkal fertőzött darabot dobd ki.

Segít a kalciumos permet?
A növekedési repedést elsősorban a gyors vízfelvétel és a héj elégtelen rugalmassága okozza. A kalciumos permet önmagában nem oldja meg.

Érdemes eső előtt leszedni?
Igen. A színeződni kezdő, teljes méretű paradicsom bent is tovább érik, és így elkerülheti az eső utáni felrepedést.

A zöld paradicsom is megrepedhet?
Igen, különösen gyors növekedés és nagy vízingadozás esetén. Az érő termések azonban általában érzékenyebbek.

Miért reped meg a koktélparadicsom?
A kis termések is gyorsan vehetnek fel vizet. Sok koktélparadicsom különösen hajlamos a repedésre, ha teljesen éretten sokáig a növényen marad.

A repedés betegség?
Nem. Elsősorban élettani eredetű növekedési rendellenesség. A repedésen keresztül azonban később fertőzések juthatnak a termésbe.

A paradicsom nem romlott el – csak túl gyorsan nőtt

A felrepedt paradicsom látványa bosszantó, különösen akkor, amikor a termés már éppen elérte volna a tökéletes érettséget. A háttérben azonban többnyire nem betegség és nem rejtélyes kártevő áll. A termés egyszerűen gyorsabban telítődött vízzel és növekedett, mint ahogy a héja követni tudta.

A legjobb védekezés:

• az egyenletes öntözés;
• a talaj mulcsozása;
• a megfelelő méretű cserép;
• a túlzott lombritkítás kerülése;
• a repedésre kevésbé hajlamos fajta valamint
• az érő termések leszedése nagy eső előtt.

A kisebb repedésű paradicsomot dolgozd fel gyorsan, a rothadó darabokat pedig távolítsd el. Mert a paradicsom ugyan szereti a vizet, de a hirtelen bőséget körülbelül úgy kezeli, mint az ember a svédasztalt: először túl sokat vesz magához, aztán egyszer csak minden feszíteni kezd.