Ne menjünk szembe a természet törvényeivel!
Kezdődik a fiókaszezon, egyre többen bukkannak apró, védtelennek, elárvultnak tűnő kis madarakra. Szerencsére a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület pontról pontra összeszedte, hogy mitévők legyünk.
Nem muszáj minden madarat megmenteni
A szakemberek hangsúlyozzák, hogy a legtöbb esetben azzal teszünk jót, ha a fiókát békén hagyjuk. Bár elárvultnak tűnhet, a legtöbbször nem az, és nem feladatunk a természet törvényeivel szembe menve megmenteni minden egyes madarat. A ma embere számára nehéz, de meg kell értenünk, hogy a ragadozók, a betegségek és tapasztalatlanság okozta elhullás a természeti folyamatok szerves része. Tudjuk, hogy a legtöbb kis- és közepes testméretű énekesmadár évente kétszer (esetleg háromszor) költ, évi akár húsznál is több fiókát felnevelve. A természeti egyensúly felbomlása végső soron kedvezőtlen folyamatokhoz vezetne!
A fiókamentés a ma emberének lelkiismeretét nyugtatja meg. Sokan kicsi emberkéknek tekintik a madarakat, fiókákat – ami nagyon nagy hiba! Nem akarjuk, nem tudjuk elfogadni, hogy a fiókák 70-80 %-a mindenképpen elpusztul, el kell pusztulnia, ezért van belőlük ilyen sok – ez pedig a természet alap működési rendje, törvénye. Fogadjuk el az alapszabályt: csak akkor segítsünk, ha valóban szükség van arra és csak úgy, ha nem okozunk ezzel nagyobb kárt.
Előfordulhat, hogy a fészekből kiesett fiókát találunk, ez azonban nem tekinthető általánosnak. Előfordulhat erős szélben, viharban, de lehet az ok az, hogy a szülőpár egyik tagja elpusztul, és a másik csak kevesebbet tud etetni, ezért kidobja a leggyengébbeket. Amennyiben a fióka szülői kidobásának hátterében a fiatal madár túlélési esélyeit csökkentő betegsége vagy viselkedési rendellenesség áll, akkor a mentés sikere után a madár felnőtt korában pusztulhat el, vagy a betegségét, rendellenességét átörökítheti a fiókáiba, akik hasonló sorsra jutnak.
Az embereket cselekvésre késztető magányos(nak tűnő) fiókaállapot legtöbbször nem a véletlen, nem baleset következménye, hanem a madarak túlélését segítő, finoman hangolt viselkedési mechanizmus.
Az ágak között szabadon költő madarak fészekaljaira nagy kockázatot jelentenek a ragadozók. Ezért ezek a fajok a teljes önállósodás, a tökéletes röpképesség elérése előtt elhagyják a fészket, egymástól és a fészektől mindinkább eltávolodva - a szülők segítségével - magányosan próbálnak túlélni. 5-10 napig még nem önellátóak, fejlődniük kell, a szülők a sűrű növényzetben rejtőzködő fiókákkal hanggal tartják a kapcsolatot, így találják meg és etetik folyamatosan őket. Ne próbáljuk őket visszatenni, mert nem fognak ott megmaradni. A mi mesterséges táplálásunk sosem lesz olyan célzott és változatos, mint a természetes, ami többek között toll- és csontnövekedési problémákat okozhat.
Amennyiben a macskák ellen védenénk őket, a legjobbat akkor tesszük, ha betesszük a madárkát egy közeli bokor alá, a sűrű aljnövényzetbe vagy egy fa ágára, és bízzuk a többit a természetre. Bármit teszünk is, a mentett fiókák többsége mindenképpen, és várhatóan a természetesnél nagyobb elhullási arányban el fog pusztulni az elengedést követően.
Énekesmadarak esetében a teljes testükön repülőtollakkal fedett; jól szaladó, a szárnyukkal eközben erőteljesen verdeső és valamilyen szinten repülni képes; élénken menekülő; az ágakon stabilan megkapaszkodni tudó; nem bágyadt; láthatóan nem beteg vagy legyengült madarakat ne "mentsük" meg!
A kosaras megoldás
Amennyiben magatehetetlen, vagy sérült fiókát találunk, akkor megpróbálkozhatunk a mentéssel. A hűvös, esős időben átfázott, elázott madárkáról papírzsebkendőkkel, vászondarabbal óvatosan itassuk fel a vizet, a tollcsévék megtörése nélkül. Ha a fióka belefér a két tenyerünkből képzett helyre, akkor nagyra nyitott szájjal, lassan fújjunk rá meleg levegőt mindaddig, amíg meg nem szárad. Amint a madár megszáradt és felelevenedett (az átázott állat letargikus, alig vagy egyáltalán nem mozog és általában a szeme is csukva van), tegyük egy közeli ágra, bokor alá, közben ügyeljünk arra, hogy ne ázzon át ismét.
A be nem avatkozás és a fiókák tartós hazavitele között van egy köztes lehetőség is – amikor a még nem vagy nem teljesen röpképes fiatal(oka)t vagy a fiókás fészket egy nagyobb vesszőkosár védelmében, a megtalálás helyének közelében az ágak közé, egyes fajok esetében az épületre helyezzük, ahol továbbra is a szülők nevelhetik őket.
A módszer előnye és lényege, hogy a fiókák és az etető szülők természetes viselkedésére épít. Az éhes fiókák, különösen a fészket már elhagyó fiatalok hangos eleségkérő hanggal jelzik a helyzetüket a szülőknek, akik a hangot követve a legnagyobb sűrűben bujkáló utódaikat is megtalálják. A megtalálás közelében kosármenedékbe helyezett fiókák is ugyan így viselkednek – megéhezve hangos "csipogással" hívják a szüleiket.
Vak, csupasz fiókák a földön
Bármely madárfaj esetében igaz, hogy a csupasz (sokszor még nem kinyílt szemű), állni és járni nem tudó, csak fehér pehelytollakkal fedett testű fiókák segítségre szorulnak. Ugyanilyen alapelv, hogy a bármilyen korú sérült, a szárnyát vagy a lábát furcsán tartó, lógató, vérző sebű fiókák is beavatkozást igényelnek.
A nagyobb testű fajok, elsősorban a gólyák és a ragadozó madarak – különösen a sasok – már teljesen kitollasodott, a felnőtt egyedekhez hasonló megjelenésű és méretű fiókái csak a tökéletes röpképesség elérésével vállnak önállóvá (de nem önellátóvá!), ezért ha ilyen madarat találunk, rajtuk is segíteni kell. Ilyenkor az a legjobb, ha a közelben (általában a fejünk felett) többnyire megtalálható fészekbe kerülnek vissza (sokszor a Tűzoltóság vagy az áramszolgáltató segítségével) a fiókák.
A legrosszabb, és szerencsére ritkább eset, hogy még csupasz és vak fiókákat találunk. Ezek a madarak csak néhány órásak vagy naposak, még szinte mozgásképtelenek, ezért ha a földön találjuk őket, tudhatjuk, hogy a fészekkel nagy baj történt, leszakadt vagy kilyukadt. Az ilyen fiatal madarak nem képesek magukhoz hívni a szülőket, így segítség nélkül biztosan elpusztulnak.
Mérjük fel a fiókák állapotát, figyeljük az árulkodó jeleket! A gubbasztás, a csukott szem, a felborzolt tollazat, a letargia rossz jel, a furcsán álló végtagok sérülésre utalnak; a remegés, furcsa mozgás hátterében mérgezés, agyrázkódás, öröklött idegrendszeri megbetegedés állhat. Figyeljük meg a madár szemét, sokat elárul. Ha egy fióka a megtalálását követő egy-két órán belül nem kezd el tátogni vagy sipítozva táplálékot kérni, akkor valószínűleg beteg vagy sérült.
A fiókát egyszerűen csak vegyük fel a földről. Ha nagyon agresszív, takarjuk le a fejét, próbáljuk ronggyal, pulóverrel megfogni. Nagyon kicsi, csupasz fiókák esetében egy műanyag margarinos dobozt béleljünk ki száraz fűvel vagy papírzsebkendővel, és ebbe a mesterséges fészekbe tegyük őket. Ha hűvösnek érezzük az időt, az etetések közti szünetekben egy könnyű ronggyal vagy papírzsebkendővel letakarhatjuk a fészket. Tollasodó vagy már tollas fiókánál egy sok szellőző lyukkal ellátott papírdoboz a legjobb szállító, és rövid távú elhelyezési hely. A lecsukott tetejű doboz védett, sötét, kiegyenlített hőmérsékletű környezete segít megnyugtatni a madarakat. A dobozba érdemes néhány marék füvet, szénát vagy szalmát tenni, de az újságpapír bélelés is jó az ürülék felszívásához (naponta cseréljük az almot!), ami fontos a madarak tollazatának tisztán tartása miatt. Hosszú távon a nagy fiókákat érdemes megfelelő méretű, több ülőrúddal ellátott madárkalitkában elhelyezni.
Mit adjunk a madárkáknak?
A macskák számára készült konzervhús; a túróból, reszelt sajtból, főtt tojásból álló keverék; a forrázott lisztkukac; a nyers marhahús (elsősorban szív) az elsősegély jellegű madáretetés alapanyagai. A horgászboltokban kapható légylárvával (csonti, csontkukac) ne etessünk, mert ezek magas ammóniatartalma mérgező a madarak számára!
A megtalálást (a madarak ekkor vannak a legrosszabb állapotban) követő első néhány etetéskor a táplálékfalatkákat - gyors energia utánpótlásként - szőlőcukorba (oldat vagy por) is márthatjuk. A fiókanevelés fontos táplálékkiegészítője a gyógyszertárakban olcsón beszerezhető kalcium-foszfát és a multivitamin por. Ha a fióka nem tátog, nem nyitja ki a közeledésünkre a csőrét, mutató és hüvelykujjunkkal felülről fogjuk meg, majd óvatosan nyissuk szét a csőrt addig, hogy a csipesszel a falatot a szájnyílásba tudjuk csúsztatni. A falatokat érdemes az itatóvízbe mártani, mert ez könnyíti a nyelést, és egyben biztonságosan gondoskodik a vízutánpótlásról is.
Kánikulában szomjazás miatt legyengült madarak kivételével ne itassuk a fiókákat, mert a csőrükbe cseppentett víz könnyen a légcsőbe kerülhet, ami a fulladásukat okozhatja.
Az etetett fiókát érdemes a doboz szélére vagy az ujjunkra ültetni. Ha még nem tud kapaszkodni, ugyanakkor nagyon ugrál (különösen az etetés elején, amikor még farkaséhes), borítsuk rá a 45 fokban megdöntött, félig csukott tenyerünket úgy, hogy a nyaka és a feje az összeérintett hüvelyk és mutató ujjunk között bukkanjon ki.
Az etetés gyakorisága kapcsán általános szabály, hogy a hangosan enni kérő fiókákat mindig meg lehet etetni, minél kisebb a madár, annál gyakrabban, de legalább óránként mindenképpen nézzünk rá a madárra, és kínáljuk meg. Csak nappal etessünk (a bagoly fiókákat is), mert éjjel mind a madaraknak, mind nekünk pihennünk kell. Egy csupasz énekesmadár fióka felnevelése 2-3 hétig tarthat, míg egy nagy, már majdnem repülős fiókáról sokszor csak 2-3 napig kell gondoskodnunk.
Az etetés mennyisége kapcsán érdemes az: amíg enni kér, amíg nem "alszik bele" az etetésbe, addig adok neki elvet követni. A még nem teljesen kitollasodott, kézzel etetésre szoruló fiókákat kellően meleg, a szobahőmérsékletnél kicsit magasabb, nagyjából 25 ºC-os környezetben tartsuk.
Felkészítés az elengedésre
Amint a fiókák elég nagyok a járásra, kapaszkodásra, tegyük őket egy megfelelő méretű madárkalitkába, itt már legyen előttük az innivaló és az étel, hogy gyakorolhassák az önálló táplálkozást és ivást. Nagyon fontos, hogy ekkorra már tisztában legyünk a „madarunk” felnőttkori táplálkozásával, mert a megevőknek (kúpos csőr) apró szemű magvakat kell az etetőtálkába helyeznünk. Rovarevők esetében élő lisztkukacot, baglyoknak egy mélyebb műanyag dobozban élő egeret vagy sáskát, tücsköt adjunk, hogy gyakorolhassák a vadászatot. Az idő előrehaladtával fokozatosan csökkentsük az etetések gyakoriságát, így késztetve a fiókákat az önállósodásra. Pár nappal az elengedés előtt a kalitkát már tegyük ki a szabadba. Végül a fiókákat egy bőséges etetés után engedjük el egy bokros, erdős helyen, a nappali madarakat a délelőtti, a baglyokat a késő esti órákban.
Hova vihetjük a talált fiókákat?
Amennyiben nincs időnk vagy lehetőségünk heteken át gondozni a mentett fiókákat, próbáljuk őket bevinni a legközelebbi madármentő állomásra.
Hivatalos mentőközpontok országos listája:
1. Kecskeméti Vadaspark
cím: 6000 Kecskemét, Műkert út 1
honlap: www.zookecskemet.hu
e-mail: info@zookecskemet.h
telefonszám: +36-76-320-121
2. Baranya Természeti Értékeiért Alapítvány mentőközpontja
cím: 7900 Szigetvár, Alapi Gáspár u. 31.
honlap: www.baranyamadar.hu
e-mail: baranyamadar@hu.inter.net
telefonszám: +36-20-334-4608
3. Misina Természet- és Állatvédő Egyesület
cím: 7691 Pécs-Somogy, Pajtás u. 17.
honlap: www.misina.hu
e-mail: misina@t-online.hu; info@misina.hu
telefonszám: +36-72-337-035, +36-20-217-3653
4. Pécsi Állatkert és Akvárium-Terrárium Közhasznú Nonprofit Kft.
cím: 7635 Pécs, Ángyán J. u. 1.
honlap: www.pecszoo.hu
e-mail: info@pecszoo.hu
telefonszám: +36-72-313-788, +36-20-266-1908 (8-16 között)
5. Mályi Természetvédelmi Egyesület
cím: 3434 Mályi, Erkel Ferenc út 62.
honlap: www.mteweb.hu
e-mail: info@mteweb.hu
telefonszám: +36-30-689-2727
6. Miskolci Állatkert és Kultúrpark
cím: 3500 Miskolc, Csanyik-völgy
honlap: www.miskolczoo.hu
e-mail: info@miskolczoo.hu
telefonszám: +36-46-332-121
7. Sajóhídvégi Átmeneti Madármenhely
cím: 3576 Sajóhídvég, Táncsics M. út
honlap: www.tiszatajkozalapitvany.hu/madarmenhely.html
telefonszám: +36-30-998-2178, +36-30-324-7797
8. Szegedi Vadaspark
cím: 6701 Szeged, Pf. 724.
honlap: www.zooszeged.hu
e-mail: info@zoo.szeged.hu
telefonszám:+36-62-542-530, +36-62-542-531
9. Vadmadárkórház Természetvédelmi Alapítvány
cím: Székesfehérvár, Takarodó u. 5.
honlap: www.vadmadarkorhaz.hu
email: vadmadarkorhaz@gmail.com
telefonszám: +36-30-992-4876
10. Xantus János Állatkert
cím: 9027 Győr, Kiskút liget
honlap: www.zoogyor.com
e-mail: zoogyor@zoogyor.com
telefonszám: +36-96-618-367
11. Debreceni Állat- és Növénykert
cím: 4001 Debrecen, Pf. 181.
honlap: www.zoodebrecen.hu
e-mail: info@zoodebrecen.hu
telefonszám: +36-52-310-065, +36-52-413-515, +36-30-4504-878
12. Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság Górési Madár Mentőhely
cím: 4024 Debrecen, Sumen u. 2.,
Helyszín: Tiszafüred-Kócsújfalu, külterület Górés-Tanya
13. Hortobágyi Madárpark – Madárkórház Alapítvány
cím: 4071 Hortobágy, Petőfi tér 6.
honlap: www.madarpark.hu, www.madarkorhaz.hu, madarpark.blog.hu
e-mail: okotele@t-online.hu, info@madarpark.hu, pusztadoktor@t-online.hu
telefonszám: +36-30-535-6484, +36-52-369-181, Dr. Déri János: +36-30-943-5494
14. Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság Malomháza, Vadaspark
cím: 4071 Hortobágy, Petőfi tér 9.
honlap: www.hnp.hu
e-mail: info@hnp.hu
telefonszám: +36-30-564-5773, +36-52-589-000, +36-52-589-321
15. Gyöngyösi Állatkert
cím: 3200 Gyöngyös, Damjanich út 31
honlap: www.gyongyos-zoo.hu
e-mail: info@gyongyos-zoo.hu
telefonszám: +36-37-503-035, +36-30-655-1456
Alapvetően nem fogad sérült állatokat.
16. Tisza-tavi Ökocentrum
cím: 3388 Poroszló, Kossuth u. 41.
honlap: www.tiszataviokocentrum.hu
e-mail: info@ttoc.hu
telefonszám: +36-36-553-033, +36-36-553-074
17. Üröm Környezet- és Természetvédelmi Egyesület hevesvezekényi madármentő telephely
cím: 3360 Heves, Kossuth u. 8
honlap: www.uromegyesulet.hu
e-mail: artemisia.santonicum@gmail.com
18. Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság "Sasközpont" Madár Mentőhely
cím: Jászberény, külterület 0221/2 hrsz.
honlap: www.facebook.com/saskozpont/
telefonszám: +36-20-358-8453
19. Jászberényi Állat- és Növénykert
cím: 5100 Jászberény, Fémnyomó út 3.
honlap: www.jaszberenyzoo.hu
e-mail: jaszoo@pr.hu
telefonszám: +36-57-415-010
20. Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság által működtetett mentőhely Baj településen
cím: 2836 Baj, Dózsa György u. 8.
telefonszám: +36-30-663-4659 (előzetes konzultáció szükséges)
21. Bükki Nemzeti Park Igazgatóság Baglyaskő-vár Természetvédelmi Látogatóközpont
cím: 3100 Salgótarján, Karancs út 78
e-mail: bnpnograd@upcmail.hu, nte@bnpi.hu
telefonszám: +36-32-413-255
22. Fővárosi Állat- és Növénykert
cím: 1146 Budapest, Állatkerti körút 6-12.
honlap: www.zoobudapest.com
e-mail: info@zoobudapest.com
telefonszám: +36-1-273-4900, +36-1-273-4901
23. Veresegyházi Medveotthon
cím: Veresegyház, Patak u. 39.
honlap: www.medveotthon.hu
email: info@medveotthon.hu, iroda@medveotthon.hu, baratkozoo@medveotthon.hu
telefonszám: +36-20-593-8113, intézményvezető: +36-20-240-4030
24. Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság – Dráva Kapu Bemutatóközpont
cím: 7570 Barcs-Drávaszentes, Fő u. 1.
honlap: www.ddnp.hu/drava-kapu
e-mail: dravaszentes@gmail.com
telefonszám: +36-82-461-285, +36-30-377-3393, +36-30-474-359
25. Petesmalmi Vidrapark
cím: 7551 Lábod, Petesmalom
honlap: www.stvsz.com/csaladbarat-zold-folyoso/petesmalmi-vidrapark
e-mail: vidrapark@stvsz.com
telefonszám: +36-30-474-2491
26. Teknős Park
cím: 8617 Kőröshegy, Dózsa György u. 69.
honlap: www.teknospark.eu
e-mail: teknospark@gmail.com
telefonszám: +36-30-264-3942
27. Nyíregyházi Állatpark Nonprofit Kft.
cím: 4431 Nyíregyháza-Sóstófürdő, Sóstói út
honlap: www.sostozoo.hu
e-mail: office@sostozoo.hu
telefonszám: +36-42-479-702
28. Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság, Kőszeg, Chernel-kerti Madárvédelmi Mentőközpont
cím: 9730 Kőszeg, Arborétum utca 2.
honlap: www.buboscinege.hu/madarmentes
e-mail: koszegitk@gmail.com
telefonszám: +36-30-218-4942
Kizárólag Vas megye területén végez madármentési tevékenységet.
29. Fenékpusztai Madárgyűrűző és Madármentő Állomás
cím: 8639 Keszthely, Fenékpuszta Vasúti Megálló
honlap: www.mme.hu/zala_megyei_helyi_csoport
e-mail: bekesz7@freemail.hu, darazsizsolt@zelkanet.hu
telefonszám: +36-20-519-2721, +36-30-520-5968
Amennyiben nem a közszolgálatot ellátó, ingyenes madármentő állomásra vagy állatkertbe, hanem állatorvoshoz visszük a fiókát, a költségek minket terhelnek. Ha a madármentő állomásra nem tudjuk eljuttatni az állatot, vegyük fel a kapcsolatot az illetékes nemzeti parkkal!
A cikkhez az információkat a Magyar Madártani Egyesület (MME) honlapjáról gyűjtöttük. Minden madárral kapcsolatos tudnivalóért a honlapot érdemes felkeresi.