Szerzetesek szakálla.
A csókalábú útifű (Plantago coronopus) télálló salátakülönlegesség, amely Észak-Olaszországban és a svájci Ticino kantonban gyakran kerül a tányérra „Agretti“ vagy „Barba die Frati“ (szerzetes szakálla) néven. A fiatal, zsenge levelekből és levélcsúcsokból vitaminban gazdag saláta készíthető, de kevert salátákba téve is finomak. Az idősebb leveleket blansírozhatjuk, vagy a spenóthoz hasonlóan párolva készíthetjük el.
A levelek tömött levélrózsában nőnek. Igen aromásak, enyhén sós ízűek, akkor szedhetőek, amikor elérik a 10 cm-es nagyságot.
A magokat áprilistól vethetjük augusztusig kb. 0,5-1 cm mélyen, 15 cm-es tőtávra. 12 és 18 °C közötti hőmérsékleten, rendszeresen nedvesen tartott közegben 8-14 nap alatt csíráznak. Amennyiben a rozetta szíve (közepe) sértetlen marad, egész évben szedhetjük róla a leveleket. A legjobb, ha a virágokat eltávolítjuk, így a növény nem fordít feleslegesen energiát a maghozásra.
Napos ágyásban, humuszos talajban, de akár egy cserépben vagy balkonládában is nevelhető. Teljesen télálló, azonban a tartós nedvességtől óvjuk, mert a tőlevelek kirohadhatnak. Kemény fagyoknál érdemes ággal takarni.
Bevezető kép: Mike Finn