Jégpáncél, fagykár: amikor a tél március végén az utolsókat rúgja a kertben

Felmerül a kérdés, mi a dolgunk a téli álmukból épp csak ébredező kerti fákkal, bokrokkal, ha pár napra visszatér a tél?

Ha a fiatal fák történetesen már túlságosan nagyok ahhoz, hogy takarással védjük azokat, és azzal szembesülünk, hogy a leesett hó megolvadva jéggé fagyott az ágakon, akkor szükségük lehet egy kis extra támogatásra, nehogy a jég súlya alatt az ágak meghajoljanak és letörjenek. A kertészek e tekintetben általában meglehetősen innovatívak, sokan azonnal a garázs, fészer vagy alagsor felé veszik az irányt, hogy keressenek valamit, amit felhasználhatnak a fenyegető kerti katasztrófa kivédésére. A fényszórók, reflektorok például képesek egy kis extra hőt biztosítani, de a nagyobb fákhoz vagy egy hirtelen jött jegesedés esetén nem biztos, hogy praktikusak. Jobb, ha nem próbáljuk meg lefejteni a fákról a rájuk fagyott jégpáncélt, mivel nagy az eshetősége annak, hogy ennek során sérülni fog a kéreg külső védőrétege, illetve károsodhatnak a vékonyabb, törékenyebb gallyak is. A nagyobb jégdarabokat azonban óvatosan eltávolíthatjuk, ha ezt a fa vagy cserje megsértése nélkül tudjuk megtenni. A hó maga hőszigetelőként funkcionálhat, ezért csak akkor távolítsuk el, ha úgy tűnik, hogy olyan súllyal nehezedik egy-egy ágra, hogy fennáll a letörés veszélye.

Ha a fa vagy cserje láthatóan fagykárt szenvedett, álljunk ellen a késztetésnek, hogy azonnal nekiálljunk visszavágni a károsodott részeket. Ha túl korán próbáljuk eltüntetni a sérült, elfagyott ágvégeket, ezzel fokozott rügyképződést és hajtásképzést idézünk elő, és ezzel még jobban kitesszük a növényt egy esetleges következő fagy nem kívánt hatásainak. A megoldás, hogy próbáljuk kivárni a lakóhelyünkön várható utolsó fagynapot, csak ezt követően lássunk munkához.

A fagyveszély elmúltával visszametszhetjük azokat az ágakat, amelyek szemmel láthatóan már nem fognak tudni regenerálódni. Ilyen esetben az ép, egészséges részig történjen a visszavágás. A munka során a helyes metszési technikákat alkalmazzuk, azaz például ne hagyjunk szabálytalan, roncsolt, csúnya csonkot vagy a fa törzséből kiálló "kabátakasztót". Ha nem vagyunk biztosak benne, hogyan kell szakszerűen megmetszenünk a fát vagy bokrot, előre tájékozódjunk, készüljünk fel, hogy lépésről lépésre magabiztosan tudjuk elvégezni a feladatot. A fa vagy cserje hosszú távú jó kondíciója érdekében kritikus jelentőségű, hogy erős és egészséges ágszerkezetet alakítsunk ki, amely ellenáll a jövőbeni esetleges stresszhatásoknak.

Érdemes tudnunk arról, hogy a tavaszi hónapokban történő metszésnek áldozatul eshet a kifejlődőben lévő rügyek egy része is, emiatt csökken az adott virágzási szezonra várható virágok száma, majd ebből következően a termésmennyiség is. Továbbá a túl erős visszametszés mintegy "pánik üzemmódba" kapcsolja a növényt és arra ösztönzi, hogy sok kisebb, gyengébb ágat kezdjen hozni ahelyett, hogy kevés, de erős vázágat fejlesztene.

Ha a fa súlyos károkat szenvedett, gondolunk itt elsősorban egy jégvihar következtében letörött ágakra, akkor előfordulhat, hogy nehéz döntést kell meghoznunk. Ha az ágak többsége megsérült vagy letörött, vagy ha a megmaradt vázágak szerkezeti épsége aggodalomra ad okot, lehet, hogy nem marad más választásunk, mint a teljes fát kivágni, majd később egy másikkal pótolni. Ha az ágak kevesebb mint 50%-a sérült, akkor biztonsági okokból, illetve a fa egészségének megőrzése érdekében célszerű hivatásos kertész tanácsát kikérnünk, hogy az adott helyzetben milyen metszéssel hozható legjobban helyre a kár.

Miután a tavasz visszavonhatatlanul megérkezik, fontos, hogy extra támogatást nyújtsunk a fagykárt elszenvedett fáknak és cserjéknek. Ügyeljünk arra, hogy a vegetációs időszak alatt mindig kellő mennyiségű vízhez jussanak, azaz ha nincs elég természetes csapadék, hetente legalább egyszer alaposan öntözzük meg a szóban forgó növényeket. Tartsuk szem előtt, hogy a ritkább mély öntözés sokkal hasznosabb és célravezetőbb, mint a gyakori sekély öntözés. A trágyázás szintén elősegítheti a fák vagy cserjék fagykárból történő felépülését. Különösen a gyümölcstermő fák és cserjék esetén – a termésfejlődés optimalizálása érdekében – jobb a több alkalommal kijuttatott kevesebb tápanyag, mint az egyszeri intenzív trágyázás.

A különböző műtrágyák alkalmazása során legyünk körültekintőek és mindig válasszuk az adott fának vagy cserjének megfelelőt. Egyes műtrágyák a lombosodást, míg mások inkább virágzást és a termésfejlődést segítik elő. Ha tehát azt tapasztaljuk, hogy a tartósan egészséges, zöld leveles cserjénk vagy fánk gyéren virágzik és alig-alig terem, egyebek mellett a rosszul kiválasztott műtrágya lehet a ludas.

A fagykárt követő években fokozottan figyeljünk az esetleges rovarkártevők és betegségek megjelenésére. A stresszhatást elszenvedett növények általában több kártevőt és betegséget vonzanak, mivel a letörött vagy rosszul megmetszett ágvégek könnyű bejutási pontot jelentenek a kártevők és betegségek számára. Ellenőrizzük gyakran a növényeinket és lépjünk közbe, ha azt látjuk, hogy fertőzésveszély fenyeget.

Korábban írtunk róla:

• Faápolási feladatok a kertben: 5 tipp az egészséges fákért
• Fagyérzékeny növények a kertben: hogy ússzák meg a tél végi nagy hideget?
• Téli hideg tavasszal: hogyan védjük meg a kerti bokrokat, fákat?

***

A Hobbikert Magazin szerkesztősége a metszés tanulásához Bálint gazda videós metszés-tanfolyamát ajánlja. A 10 házikerti gyümölcsfa metszését bemutató, összesen 100 perc oktató videót tartalmazó tanfolyamra a WEBUNI oldalán lehet beiratkozni.

A metszés eszközeinek beszerzéséhez (metszőolló, ágvágó, fűrész, kertészkés) az 1Kert.hu webshop termékeit ajánljuk. Ezt a Hobbikert.hu szerkesztősége hozta létre Felco Shop néven, a munkatársaink a kínálat minden darabját ismerik. Itt kaphatók a profi kertészek által használt tartós és jó minőségű szerszámok (FELCO, ARS, KUNDE, SILKY).