Vajon mitől lesz szemhiányos a kukoricacső?
Aki termesztett már kukoricát a kertjében, az tudja, hogy időnként előfordul az az eset, amikor a szép szárba szökkent, egészségesnek tűnő növény mégsem tökéletes. Közelebbről szemügyre véve ugyanis azt találjuk, hogy a kukoricacsöveken a szokásosnál kevesebb a szem, legrosszabb esetben egyáltalán nincs rajtuk egyetlen szem sem. Mi lehet az oka annak, hogy a kukoricacsövön a kelleténél kevesebb szem fejlődik ki és mit tehetünk azért, hogy a gyenge termést elkerüljük? Az alábbiakból kiderül!
A kevés kukoricaszem lehetséges okai
Mindenekelőtt nem árt tudnunk arról, hogyan is fejlődik ki a kukoricacső. A kukoricacső-kezdeményt gyakorlatilag a beporzásra váró nőivarú vagy termős torzsavirágzat alkotja. Ha nincs beporzás, a torzsavirágzaton kukoricaszemek sem fejlődnek ki. Más szóval, a biológiai folyamat lényege, hogy megtermékenyülés nélkül biztosan nem számíthatunk kukoricaszemre.
A hímivarú virágzat (más néven porzós vagy címervirágzat) biztosítja a pollenszórást. A légmozgások vagy méhek által segített megporzás ideje döntő része a növény fejlődésének. Kedvezőtlen körülmények, környezeti stressz esetén (ilyenek pl. a vízhiány vagy a légköri aszály) a csővégek megtermékenyülése hiányos lehet. Ennek következtében kisebb, rövidebb lesz a kifejlődő kukoricacső, és kevesebb szem is lesz rajta.
Jellemző, hogy a kukoricacsőnek mindig az alapi része termékenyül meg először, a cső felső vége pedig a legkésőbb, így itt a szemek is kisebbek.
Ha a kukoricacső részben hiányos (terméketlen), és szemkezdemények sem láthatók, úgy a stressz minden bizonnyal a virágzás előtt vagy a megtermékenyítés idején lépett fel.
A kukoricacsövek nagy, csupasz foltokkal járó rendellenes fejlődése általában a gyenge beporzás következménye. Azt pedig, hogy egy-egy növényen egyáltalán hány cső indul fejlődésnek, nagyban meghatározza, melyik fajtáról van szó.
Egyéb stresszhatások, amelyek szemelhalást okozhatnak:
- tápanyaghiány
- aszály
- rovarfertőzés
- szokatlan hideg
A beporzás ideje alatt tapasztalható heves, kiadós esőzések szintén befolyásolhatják a megtermékenyülést, végső soron pedig a szemtermések számát. Az extrém páratartalom ugyanilyen hatást fejt ki.
Hogyan segítsük elő a jobb termést?
Ahhoz, hogy a kukoricacsöveken a lehető legtöbb szem alakuljon ki, a növény fejlődésének korai szakaszában elegendő mennyiségű nitrogénre van szükség. A maximális terméshozamú, egészséges növények érdekében ajánlott heti rendszerességgel magas nitrogén- és foszfortartalmú trágyát kijuttatni, ami lehet például halemulzió vagy komposztlé.
A kukoricát sorok helyett tömbökbe ültessük, 15-30 cm ültetőtávolságot alkalmazva. A növények fejlődése során biztosítsunk bőven komposztot és terítsünk le szerves talajtakarót a tövek köré. Nem mellékes, hogy a kisebb tőtávolság elősegíti a jobb, eredményesebb beporzást. Végezetül, fordítsunk kiemelt gondot a rendszeres öntözésre, hogy a növényeket még véletlenül se érje stressz a száraz talajviszonyok kialakulása miatt.
Tehát a következetes gondozás, a beporzás elősegítése, valamint a fejlődő növények megkímélése a lehetséges stresszhatásoktól mind elengedhetetlen tényezők ahhoz, hogy az optimális számú szem fejlődhessen ki a kukoricacsöveken.