Ás, de táplálékot is jelent.
Nem tartozik a hobbikertészek kedvencei közé a lótücsök: az ásólábakkal rendelkező rovar alagútrendszereket készít a kertben és a növényi gyökereken is keresztülrágja magát.
A 3-5 cm hosszú, éjszaka aktív lótücsök az élete nagy részét a föld alatt tölti. Ezek a rovarok férgekkel, gilisztákkal, drótférgekkel, lárvákkal, csigapetékkel, más talajban élő lényekkel táplálkoznak. Csak akkor rágják a növények gyökereit, ha nem találnak más táplálékot.
A barna lótücsök szinte mindig a saját készítésű, nedves talajba ásott, labirintusszerű, szerteágazó járataiban tartózkodik. Ezek az alagutak Y alakúak, különleges hangerősítő berendezésként működnek.
A talajból csak a párzási időszakban, május-június táján másznak elő. Ilyenkor sötétedéskor, éjszaka surranva repülnek.
Az ásás közben megrágott növények aztán kókadnak, száradnak, akár ki is pusztulnak. A gyepben teniszlabda vagy kézilabda nagyságú kipusztult foltok jelzik a fészekkészítés helyét, mert az összes gyökeret átrágva jobban felmelegszik a talaj és így a fészek is erősebb lesz. A nőstény a megszilárduló nyálával megerősített falú üregbe rakja le a petéket.
Mindezek ellenére a lótücsök fő táplálékát a rovarlárvák, csigapeték, hernyók jelentik, emiatt pedig hasznos tevékenységet is végez. Emellett táplálékot jelent a vakondok, madarak, sünök, cickányok számára, értékes élelemforrást biztosít a kert lakóinak. Ezért egészen addig, amíg nem szaporodik túl a kertünkben, ne bántsuk!