Rajzás 3 évente.
Bizonyos években mindent ellepnek, más esztendőkben szinte hiányoznak a kertből a májusi cserebogarak. A jelenség magyarázata az életciklusukban keresendő.
A cserebogarak teljes átalakulással fejlődnek, életciklusuk 3-5 év, Magyarországon leggyakrabban 3 év. Mindez azt jelenti, hogy a frissen kibújt lárvák számos átalakulást követően, 3 év múlva válnak ivarérett imágóvá. Tömeges rajzásuk ezért 3 esztendőnként várható.
A megtermékenyített nőstény kevésbé árnyékolt, növényekkel sűrűn benőtt, fagymentes helyre, humuszos, nedves földbe teszi a petéket 2-3 alkalommal, egy-egy csomóba 20–30 pete kerül. A peték a talajnedvesség hatására duzzadnak meg, fejlődnek ki. 4-6 héttel később kibújnak a lárvák.
A lárvák, azaz a kövér, zsíros, piszkosfehér pajorok a földben rágnak. A fiatalabb lárvák humuszevők, az idősebbek gyökereket pusztítanak.
A lárva fejlődésének üteme függ a hőmérséklettől, a humusztartalomtól és a talajnedvességtől. Két telet töltenek lárva alakban, a harmadik év nyarának közepén bábozódnak. A bábbölcsőben kialakult szabad bábból őszre fejlődik ki az imágó – ez azonban nem jön a felszínre, hanem a talajban telel át. A harmadik évben, májusban rajzanak ki tömegesen az imágók. Az enyhe telek után korábban is megjelenhetnek.
A rajzási év többnyire csak kis területre szorítkozik, már közeli vidékeken más évekre eshetik. A rajzási évek megismétlődése sem örökös, mert éghajlati viszonyok vagy számos ellenségük fellépése megváltoztathatja azt. A hároméves mellett van egy nagy, 30 éves gyakorisági maximumuk is.
Az imágók elsősorban a lombhullató fák leveleit rágják. Komoly és súlyos károkat okozhatnak. Éjszaka, hajnalban a hidegtől megdermedt bogarak a levelek hátoldalára tapadva mozdulatlanul képesek meghúzódni, észrevétlenül maradni. Érdemes őket kora reggel vagy este ebben az állapotban összegyűjteni. A bogarak imágóként 4-7 hétig élnek. A hímek a párzást követően pusztulnak el, a nőstények a peterakás után.