Legyünk résen!
A telelőre vitt kemény levelű, örökzöld cserepeseken gyakran jelennek meg nem kívánt vendégek. A leander, a babérmeggy, a citrusfélék, az olíva és a pálmák könnyen fertőződnek a bosszantó pajzstetvekkel. Számos pajzstetű faj ismert, amelyek a mind a lágy, mind a fás növényi részeket megtámadhatják. Sajnos, ha nem ellenőrizzük rendszeresen a növényeket, akkor könnyen előfordulhat, hogy csak akkor fedezzük fel a kártevőket, amikor a ragacsos, cukros váladékukon már megjelent a fekete korompenész. A védekezés legfontosabb része a rendszeres kontroll, a kártevő felszaporodásának megelőzése!
A pajzs védelmében bújnak ki a petékből a rovarok, amelyek még mobilisak és szétterjednek a növényen. A kifejlett egyedek már mozdulatlanok, a levélereken ülnek, de a száron és a fás részeken is megjelenhetnek. Jellegzetes a kemény, krémfehértől sötétbarnáig terjedő, púpszerű héjuk, amely megvédi őket az ellenségtől és a környezeti hatásoktól.
Enyhe fertőzés esetén körömmel vagy egy kés tompa részével kaparjuk le a pajzstetveket. Ha a levél hónaljába bújnak vagy vastagabb szárra telepednek, bevethetünk egy fogkefét is. Mivel a pajzstetvek előszeretettel tartózkodnak a levelek hátulján, az egész növényt alaposan át kell kutatnunk és a szomszédos növényeket is ellenőriznünk kell.
A manuális védekezési eljárást követően a növényeket kezeljük alaposan (úgy, hogy csöpögjenek) puha szappanból és alkoholból álló keverékkel. Ez károsítja a rovarok légzőrendszerét és a pusztulásukhoz vezet.