2022. Van remény!
Az elmúlt évek küzdelemmel és csalódással teltek a diófával rendelkező hobbikertészeknél: évek óta a termés nagy rész fekete. A nyugati dióburok-fúrólégy tevékenykedése következtében a legtöbben csak fekete héjú diót szüretelhettek sötét, összezsugorodott, ehetetlen belsővel.
A nyugati dióburok-fúrólégy, vagy dió buroklégy az USA és Mexikó területéről származik. Európában már az 1980-as években megjelent, hazánkból 2011-ben jelentették először.
Az első stádiumú lárvák augusztus elején jelennek meg, ezek a nyüvek a dió zöld burkában rágnak. A fertőzött dió kisebb, idő előtt lepotyog, a minősége romlik, feketedik, a bél barnul, összetöpped.
Most viszont úgy tűnik, hogy a tendencia megfordult, a legtöbben ugyanis azt jelezték, hogy szép és egészséges diójuk lett akár 2-3-5 év után. A szeles, esős időben sok helyen folyamatosan potyog a gyümölcs, ami remeknek ígérkezik.
Sokan már azt is sikernek élik meg, hogy egyáltalán lett termés a fákon. Van, ahol ugyan kevesebb vagy apróbb a dió, de a kertészek annak is örülnek.
Az elmúlt években számtalan módszerrel próbálkoztak a kertbarátok, hogy megelőzzék a dióburok-fúrólégy kártételét. Sokan annak tudták be az idei sikert, hogy sárga lapokat helyeztek ki a fa köré nyáron, amikor a dió zöld volt. Vannak, akik meszelték a fa tövét vagy talajfertőtlenítőt alkalmaztak. Olyan is akadt, aki összeszedte a lehullott leveleket és terméseket, hogy ne tudjon bennük a kártevő áttelelni. Mások viszont azt állítják, hogy semmi különöset nem tettek, idén mégis gyönyörű a termés.
Valószínűleg a jobb termés leginkább annak köszönhető, hogy a légy lárvái a forróság és aszály miatt csak később keltek ki és addigra már nem nagyon találtak zöld burkot a dión.
Persze nem ennyire rózsás a helyzet, még mindig sokaknál fekete a dió. Sajnos nem egy helyen nincs egészséges gyümölcs a fán, nagyon kevés a termés. Ne feledkezzünk meg arról sem, hogy a tavaszi fagyok mellett a forró és rendkívül száraz nyár is megviselte a növényeket.