Ha a komposzthalom beszélni tudna, télen valószínűleg csak annyit mondana: „Shhh… dolgozom!” Mert bár kívülről úgy néz ki, mintha mély, téli álmot aludna, a felszín alatt valóságos pezsgő élet zajlik. Ő a kert legszorgalmasabb munkása, aki sosem vesz ki szabadságot, még akkor sem, amikor minden más növény és kertész úgy dönt: elég volt, most pihenünk.
A komposzt télen olyan, mint egy rejtett gyár, ahol apró mikroorganizmusok robotolnak napi 24 órában, nulla fizetésért, nulla panaszkodással, és ráadásul még fűtést is termelnek – teljesen ingyen. Ha ezt egy ember tudná, már rég felvettük volna a munkahelyünkre.
A „szunnyadó” komposzt mítosza – valójában pezseg az élet
Sok kertész úgy gondolja, hogy a komposzt télen egyszerűen megáll. A hideg lassítja ugyan a folyamatokat, de nem állítja le őket. A lebontó baktériumok, gombák és apró talajlakók továbbra is dolgoznak, csak kicsit lassabban. Mintha téli műszakra állnának át.
A hőtermelő bomlás pedig még fagyok idején is képes belül több fokkal melegebb környezetet teremteni. Egy jól beállított halom belsejében akár 20–40 °C is lehet, miközben kívül mínuszok röpködnek.
Kívül tehát dermedt, belül viszont megy a láthatatlan parti.

A komposzt téli étrendje – mit szeret ilyenkor?
A komposzt ízlése télen sem változik, csak kicsit válogatósabb lesz. A konyhai zöldhulladékot – almahéj, répapucolás, karalábévégek – nagy örömmel fogadja, de a hideg miatt jobban értékeli, ha apróra vágjuk vagy keverjük valamilyen szárazabb anyaggal.
A lehullott levelek, apró ágak, szalma és forgács továbbra is jó "szénforrás", de ha az egész kupacból egy hatalmas, légmentes avartorta lesz, a komposzt olyan gyorsan fullad meg, mint egy túlbuzgó táncos egy szilveszteri bulin.

A téli komposztálás alapszabályai – avagy hogyan tartsuk elégedetten a kert legszorgosabb munkását
A cél télen is ugyanaz: levegő, nedvesség, rétegzés. Csak épp kicsit körültekintőbben.
1. Adj neki takarót!
A komposzthalomra terített avar, szalma vagy karton olyan, mint a téli paplan: bent tartja a meleget és védi a folyamatokat. Így a kis mikro-munkások nem fagynak meg, és folytathatják a bontást.
2. Ne hagyd kiszáradni!
A hideg levegő meglepően szárít. Ha a halom túl száraz, a lebontás leáll. A komposzt télen is szereti, ha a nedvességtartalma olyan, mint a jól kinyomkodott szivacs.
3. Apríts, keverj, lazíts!
A nagy darabok lassítják a bomlást, főleg hidegben. Ha időnként átforgatod (kivéve, ha a kupac már fagyott), az olyan, mintha kávét adnál a komposztnak: új lendületet kap.
4. Fehér penész? Gőzölgés? Ne ess pánikba!
Télen teljesen normális, ha a komposzt néha gőzölög, vagy fehéres gombaszálak jelennek meg benne. Ezek a lebontás részei – nem apokalipszis.

És mi történik, ha tényleg nagyon hideg van?
Nagyon fagyos időben a halom felső része megdermedhet, de a belseje tovább dolgozik. Ha a komposzt teljesen átfagy, akkor ugyan lelassul minden, de tavasszal újra gyorsan beindul – pontosan úgy, mint mi két bögre kávé után.
Ráadásul a télen gyűjtött anyagok is értékesek: mire jön a tavasz, a komposzt új lendületet vesz, és sokkal gyorsabban indul meg benne az élet.
A komposzt tehát nem alszik – csak csendben dolgozik
Miközben mi télen a meleg szobában üldögélünk, a komposzt odakint szorgosan építi a jövő tavasz termékeny talaját. Csendben, szerényen, panasz nélkül.
És amikor tavasszal egy finom, omlós, illatos humuszréteg kerül elő a kupac aljáról, csak ennyit mondanánk neki: „Köszönöm a kemény munkát!”
A komposzt persze nem válaszol. De mi tudjuk, hogy egész télen is azon volt, hogy a kertünk jobban induljon, mint valaha.