Felesleges sietni.
Gyakran már az első tavaszi napsugaraknál kiszaladunk és elszórjuk a fűmagot, alig várva, hogy szép zöld gyepünk legyen. Sokszor a munkát csalódás követi, a magok nem csíráznak, a fű nem nő. Mi lehet a gond?
1. Túl hamar vetettünk
A fűmag a csírázáshoz és növekedéshez min. 10°C talaj- és 14°C levegőhőmérsékletet igényel, emellett pedig elegendő nedvességre is szüksége van. A tavasz nem mindig ideális a fűmagvetéshez, sokszor áprilisban, májusban is még túl hideg van. Nincs értelme áprilisban elszórni a magokat, mert ha a megduzzadt és fagyérzékeny magokat éri a talajmenti fagy, akkor feleslegesen dolgoztunk. Optimális a májusi magvetés vagy még inkább az őszi, egészen szeptember végéig.
2. Régi vagy lejárt a fűmagot használunk
A fűmagoknak is van lejárati idejük, általában 3 évig őrzik meg a csírázóképességüket, ezt követően még eredeti csomagolásban is 50-70%-ra esik és minden évben további 10%-ot romlik. Régi magoknál duplázzuk meg a kijuttatandó mennyiséget. A magok tárolásához használt helyiség fagymentes, hűvös száraz legyen. Érdemes lehet csírázási próbát végezni: egy cserép virágföldben csíráztatni a magokat, pár napon belül ki kell bújniuk.
3. Nem öntözünk eleget
Nem csak a csírázáshoz igényel nedvességet a fűmag, de amint az első kis zöldek kibújnak, jön a kritikus fázis, amikor még nagyobb a vízigénye. Ilyenkor a talajfelszínnek nem szabadna kiszáradnia, de van, hogy kevés a csapadék. Ha nem locsolunk naponta, egyenetlenül növekedhet. Alaposabb locsolásra is szükség van, hogy a gyökerek mélyebbre hatoljanak.
4. Tömörödött a talaj
A kemény, tömör vagy iszapos talaj megnehezíti a csírázást. Ilyenkor az öntöző- és esővíz nehezebben hasznosul, elfolyik a felszínen, nem jut a gyökerekhez. Ezért a vetés előtt laza, finomszemcsés talajt készítsünk elő. A lazításhoz leginkább az ásóvilla alkalmas, ne dolgozzunk ásóval mert megzavarjuk az érzékeny talajéletet. A nagyobb rögöket gereblyével is apríthatjuk.