Parlagi rózsa: az apró ősanya

A kerti rózsák őse, a rózsák háborúja egyik névadója mindenhol ott van, de olyan kicsi, hogy észre sem vesszük.

A kerti rózsák ősanyja

A parlagi rózsa (Rosa gallica) a nagyvirágú illatos kerti rózsák ősanyja, de vad, természetes formájában csak egy apró kúszónövény, amely csak virágzáskor látszik ki az erdei tisztások gyepéből. A gallica, azaz gall fajnév a franciaországi elterjedtségére utal. A már akkor is létező ’Officinalis’ fajtája a Lancaster-ház híres piros rózsája volt a középkori Anglia rózsák háborújában. A York fehér rózsája egy másik rózsafajból származik.

Ez a csipkebogyó nem csábító

A parlagi rózsa nagyon apró termetű, fásszárú növény. A talajfelszín alatt kúszó gyöktörzsével és zölden maradó vékony indázó hajtásaival egyre nagyobb foltokat borít be, sarjtelepeket alkot. A szár tüskéi egyenesek vagy íveltek, közöttük mirigyes serték sokasága áll. A levelek páratlanul szárnyaltak, a virágzó szárakon 3-5 merev, bőrnemű sötétzöld levélkével, a meddő hajtásokon 5-7 világosabb zöld, puhább levélkével. A virág 5 szirma piros vagy rózsaszín, a tövüknél fehérek. A bibék félgömb alakú fejecskét alkotnak. A csészelevelek karéjos-sallangosak, a virágzás végén visszahajlók, majd lehullanak. A terméses kocsány hosszú mirigyes-sertés. A termés barnáspiros csipkebogyó, mirigyes sertéikkel nem csábítanak kóstolásra.

Aki keresi, szinte mindenhol megtalálja

A parlagi rózsa száraz és nedves réteken, erdei tisztásokon, erdőszéleken, utak mentén virít és illatozik. Ezer éve gyógy-, illat- és dísznövény, a mai kertészeti rózsafajták többségét a parlagi rózsából nemesítették.

Parlagi rózsa sarjtelepe