Madárfejek a vázában.
A papagájvirág-félék családjának legismertebb tagja a pompás papagájvirág (Strelitzia reginae), amely gyönyörűen mutat a vázában is, vágott virágként. A Dél-Afrikából származó fenséges szépség a Kanári-szigeteken is megél. Latin tudományos nevét (’reginae’) Sarolta Zsófia brit királynőről kapa, aki növényrajongóként nagyon szeretett az üvegházakban ténykedni. Kevesen tudják, hogy szobanövényként a lakásban vagy a télikertben is tartható.
Magasra növő szépség
A papagájvirág akár 2 méter magasra is megnő: egyenesen, felfelé törő, évelő, örökzöld növény. Nem csak virágaival díszít, de hatalmas, kékeszöld, bőrszerű leveleivel is.
A papagájvirág egyedülálló virágai virágzatban egyesülnek. Ezt egy 70–100 cm hosszú, hengeres, szárszerű képlet tartja – ez tulajdonképpen a levélhüvely. Ez a levélhüvely a virágzat csúcsán elhajlik, és csónakszerű buroklevélként azt kinyílás előtt védi, utána pedig tartja. A virágok (5-6, esetleg több) a buroklevelekben fejlődnek ki. Egyenként, egymás után nyílnak, és derékszögben meghajlított állapotukból egyenesednek ki. A különleges, madárfejre emlékeztető virágok szirmai dárda formájúak, ragyogó narancssárgák, illetve sötétkékek. Az egészen egyedi virág úgy fest, mintha a fantázia szüleménye lenne. Az erős, egyenes szára és tartóssága miatt remek vágott virágként is.
A virágzási időtartam a tartási körülményektől és az elhelyezéstől függ. Meleg helyre állítva gyakran már decemberben kibontja szirmait. Ha hidegebb helyen tartjuk, általában február és augusztus között borul virágba.
Lakásban nem érlel gyümölcsöt
Az a papagájvirág, amelyiket cserepes növényként tartanak a házban vagy a télikertben, nem érlel gyümölcsöt, a beporzáshoz ugyanis az egzotikus növénynek olyan nektárszívogató madarakra lenne szüksége, amelyek a növény őshazájában élnek.
Világos, napos helyre tegyük, túl sötétben nem virágzik. Normál szobahőmérsékleten (minél melegebb, annál hosszabban) virágzik. Ha már bimbós állapotban van, akkor ne mozgassuk a növényt, mert nem fognak kinyílni a virágok.
A cserepes kultúrához jó minőségű, agyagos-homokos talaj szükséges, magas tápanyag és humusztartalommal. Ügyeljünk a jó vízelvezetésre, tegyünk egy réteg agyaggyöngyöt a cserép alá.
A vegetációs időszak alatt sose hagyjuk a közeget teljesen kiszáradni. Nyáron, hosszan tartó forróság esetén nagyon sok vizet igényelhet. Ügyeljünk arra, hogy a pangóvízre rosszul reagál, hamar kirohadhat a húsos gyökere! Márciustól októberig havonta egyszer tápoldatozzuk.
Átültetni csak óvatosan
Minél ritkábban ültetjük át a papagájvirágot, annál jobb. Átlagosan ez 3 évente szükséges: amikor a földje már túlságosan elhasználódik, vagy a növény kinövi a cserepet. A legjobb, ha az átültetést tavaszra időzítjük. Vigyázzunk, nehogy megsértsük a papagájvirág érzékeny gyökereit!
Az elszáradt, vagy elöregedett levelek rendszeres eltávolítása javasolható. Csak így kap a növény többi része elegendő fényt és levegőt a fejlődéshez. Nyáron kitehetjük a teraszra, szélvédett, félárnyékos helyre.
A papagájvirág teleltetéséhez nem elengedhetetlen a hűvösebb hőmérséklet, viszont előnyös a növény egészsége szempontjából. Az ideális egy 10-15 fokos, világos helyiség és szórványos öntözés.
A kereskedelemben kapható fajták többsége sárga vagy narancssárga virágszínnel rendelkezik. A ‘Mandela’s Gold’ fajta sárga virágaival díszít.
Tavasszal megpróbálkozhatunk a szaporításával: az öreg, terebélyes töveket érdemes 2-3 felé vágni. Magról is vethető, de ez nagyon nehéz művelet, nem garantálható a siker. Rosszul csírázik és lassan, folyamatosan 20-22 fokot és nedves földet igényelve.
A papagájvirág meglepően robusztus. Ha túl száraz a szoba levegője, akkor takácsatkák, pajzstetvek lephetik el. Egy levélbetegség, a Septoria nevű gomba vörös szegélyű pontokat okoz a leveleken. Az ilyen leveleket azonnal le kell vágni és el kell távolítani.