Együtt a beporzókért!
2021-ben indították útnak a Vadvirágos Budapest programot és mint minden újdonság, ez a projekt is számos kérdést vetett fel és nem kevés indulatot kavart.
A létrehozók (a Fővárosi Önkormányzat és a FŐKERT) közös célja volt, hogy Budapest területén növekedjenek a növény- és állatvilág természetes élőhelyei, de már az elején tudták, hogy az igazán látványos eredményekre akár 2-3 évet is várni kell.
Azonban már az első év is kellemes meglepetésekkel szolgált. A program szakmai monitoringjáért felelős Eötvös Loránd Kutatási Hálózat, Ökológiai Kutatóközpontjának szakemberei a kaszált területeken nem jellemző őshonos fajok megjelenéséről, a növény- és beporzó fajok számának intenzív növekedéséről és olyan különleges védett növények felbukkanásáról számolhattak be, mint a 250.000 forint eszmei értékű méhbangó, a budai imola vagy a ligeti csillagvirág.
2022-ben a Vadvirágos Budapest program keretében 38 rovarbarát zöldfelületet jelölnek ki, összesen közel 30 hektár területen, amely a FŐKERT által kezelt 6 millió négyzetméter fővárosi kaszált gyepnek továbbra is csak 4,5%-át érinti.
A projektet folyamatosan alakítják, módosítják a tapasztalatok, széleskörű konzultációk, valamint a témával kapcsolatban érkezett lakossági visszajelzések, észrevételek alapján. Így a vártnál rosszabbul teljesítő vagy a parkhasználati szokásokkal nehezebben összhangba hozható helyszíneket elhagyták, ugyanakkor pár ígéretes területet bevontak a programba. Az egyes helyszínek kijelölésnél a használati szempontból kevéssé frekventált, félreesőbb parkterületeket, emberek által nem vagy kevésbé járt rézsűket, útközöket, növénnyel beültetett elválasztósávokat kerestek a FŐKERT szakemberei.
A projekt kiemelt célja, hogy segítsen a beporzóknak, nagyvárosi körülmények között. A Földön jelenleg élő rovarfajok közel felének csökken az egyedszáma, harmaduk már veszélyeztetett kategóriába sorolt, kihalásuk üteme többszöröse az emlős-, madár- vagy hüllőfajokénál. Európában csaknem 2000 rovarfaj látja el a beporzást, ezek túlnyomó része méh- és darázsfaj, de találunk köztük legyeket, bogarakat, lepkéket is, tehát a közkedvelt "méhlegelő" kifejezésben szereplő állatnév messze nem csak a házi méhet jelenti. A rovarok ökoszisztémában betöltött fontos szerepe tagadhatatlan.
A városi zöldfelületek kezelésének ökologikus átgondolásával, újratervezésével sokat tehetünk a biológiai sokféleség megóvása érdekében, illetve jó eséllyel visszacsábíthatunk különböző fajokat a városi környezetbe. A megoldás valójában nem is túl bonyolult: a gyepfelületek intenzív, évenként szokásos 5-7 alkalommal történő teljes lekaszálása helyett a parkokban olyan foltokat jelölnek ki, ahol 1-3 kaszálást megtartva a vadvirágoknak van ideje kifejlődni, virágozni, magot érlelni, terjedni. A vadvirágok és a kevésbé bolygatott zöldfelületek élő- és táplálkozó helyet biztosítanak a rovarvilág számára, amelyek egyúttal az énekesmadarak számára jelentenek táplálékot. A magasabbra engedett gyepek több harmatot, vizet kötnek meg, ezáltal pozitívan hatnak a talajvízháztartásra, az ilyen felületek kevésbé száradnak ki aszályos időszakban.
Ez az úgynevezett extenzív kezelés, különösen a kezdeti időszakban, nem jár tetszetős eredménnyel; az okokat nem ismerve a városi közösség a „nemtörődömség”, „elhanyagolás” vagy akár az „igénytelenség” vádjával is illetheti a parkfenntartókat. Egy igazán szép képet mutató, tarka virágos, diverz élővilágú rét kialakulása lassú, több éves folyamat, ezért a programba bevont területek nem feltétlenül lesznek "látványosak" az első években.
Nekünk, lakosoknak el kell fogadnunk azt, hogy ez a fajta gazdálkodás más, mint amit eddig megszoktunk. Természetes, hogy számtalan kérdés merül fel bennünk a kullacsokkal, a kutyákkal, az allergiásokkal kapcsolatban – ezekre is választ kaphatunk a tájékoztató anyagokból.
Kapcsolódó olvasnivaló:
- FŐKERT – bejegyzések | Facebook
- Vadvirágos Budapest – FŐKERT (fokert.hu)
- Szorgos méhünk győzni fog! – FŐKERT (fokert.hu)