Amikor az égen repkedő fényekre leszel figyelmes, tudod, hogy szentjánosbogár jár arra. Azt viszont nem tudod, hogy mitől világít. Utánanéztünk neked.
Amit biztosan tudok: a szentjánosbogár (aki nem hiszi és szeretne utánajárni, „firefly"-ként guglizza ki) világít és éjszaka repül. Világosban nem is láttam még ilyen rovart. A szentjánosbogár nagyon érdekes stratégiát épített ki magának, hogy biztosítsa fennmaradását. Csak a hímek repülnek, a nőstények szárnya csökevényes, s amúgy is úgy néznek ki, mint a lárvák. A rovarok éjszakai életet élnek, mint én: ha leszáll az est, kocsmázni indulnak.
Éjszakai pillangók
A szentjánosbogarak ragadozó életmódot folytatnak, csigákkal és apró rovarokkal táplálkoznak, amelyeket az avarban és magas fűben vadásznak le. Felülről alig lehet észrevenni őket, egész testüket páncélszerű kitin borítja, amely alá fejüket is eldugta az evolúció. Sokféle szentjánosbogár faj létezik, és mindegyiknek világít a potrohán az utolsó pár szelvény, mégpedig nemtől függetlenül.
De miért pazarolja az energiát?
Persze, hogy szex áll a háttérben! A fiúk éjszaka felrepülnek a magasba és kivilágítják legnemesebb testrészüket, így hívják fel magukra a szentjánosbogár lányok figyelmét. Tehát a nőstény a világító potroh színéből, a fényerőségéből és ki tudja milyen egyéb tulajdonságok alapján választja ki azt az egyedet, akit közel enged magához.
Wolframizzó?
A jószág potrohában egy peroxiszóma nevű szervecske van, amelyben luciferin képződik (akár az Ördög, de a szó egyébként fényhozót jelent). Ez az anyag oxigénnel érintkezve átalakul és eközben fotonok (fényrészecskék) formájában energia szabadul fel, amely felvillanó fényként válik láthatóvá. És hogyan jut az oxigén a potrohba? A rovarok légzőnyílásai – úgynevezett légcsövei – a potrohon találhatóak, tehát az oxigén útja egyenes a luciferinig. Legalábbis ezt hinnénk! Ha azonban ez így lenne, akkor a szentjánosbogarak folyamatosan világítanának, és mi tudjuk, hogy ez nem így van. Mi a megoldás?
Rágondol és bekapcsol
Az oxigént az állat elsősorban az életfolyamatihoz használja. A felvett oxigént egy mitokondrium nevű szervecske dolgozza fel, vagyis onnan nem jut elég a fényképző szervbe. Azonban – mint a legtöbb biokémiai folyamat – a szentjánosbogarak fényképzése is szabályozható, mégpedig nitrogén-monoxiddal. A nitrogén-monoxid hatására ugyanis a mitokondriumok nem képesek felhasználni az oxigént, így az a fényképző szervbe juthat. Amikor elérkezik az éjszaka, az állat „agya" (a rovaroknak még nincs szó szoros értelmében agyuk, de elég összetett idegrendszerük van) ingert küld a megfelelő szervbe, ahol nitrogén-monoxid szabadul fel. Ennek hatására kigyullad a világítás és indulhat a párkeresés. Egy hasonló – rágondolok és felkapcsolódik– elven működő lámpának én is örülnék a konyhában!