Dísznövénynek vásárolták, de néhány év elteltével ma már saját kávéjukat iszogatják.
Termő kávécserjével büszkélkedhet Scheffer Tünde, aki idén már harmadszorra szüreteli a termést. A következőkben ő maga meséli el a növény történetét, valamint azt, hogy hogyan viseli gondját, amiért cserébe kávét kap.
Ezt a termő kávécserjét 10 évvel ezelőtt vásároltuk a kávézónkba dísznek, olyan 25 cm-es lehetett. Egy virágpiacon láttuk meg és azonnal meg is vettük. Származásáról semmit nem tudunk, nem érdeklődtünk az eladótól, nem tulajdonítottunk neki jelentőséget, hiszen csak dekorációnak szántuk.
Így gondozzák
8 évig gyakorlatilag lassan növekedett, elkezdett kétfelé ágazni és a szára fásodni. Semmilyen különleges bánásmódot nem kapott. Eleinte a ház alagsori helyiségében – ahol a kávézó is működött – kapott helyet. Itt szinte állandó hőmérséklet volt télen-nyáron, kb. 20 fok.
Minden második nap lett öntözve és két évente átültetésre került eggyel nagyobb cserépbe, sima virágfölddel. Tápoldatot csak mostanában – mióta érik – kap időnként.
Tavasszal kitesszük félárnyékos szabad területre az udvarra, ősszel bekerül a télikertbe, ahol egész télen igyekszünk tartani a 17-18 fokot, viszont így szárazabb a levegő, ezért naponta vízpermetezést kap. Az ideális a 70-80% körüli páratartalom lenne, de ezt nem tudjuk folyamatosan biztosítani, ezért is hosszabb az érési folyamat.
Semmilyen növényvédelmet nem igényelt, bogarak, tetvek vagy más paraziták nem voltak rajta soha.
7 év után virágot hozott
Három éve májusban egyszer csak elkezdett virágozni, amin nagyon meglepődtünk, mert előtte egyáltalán nem volt rajta virág, csak az ágai nőttek és egyre több, sűrűbb levélzet lett rajta. Az enyhén jázmin illatú, fehér virágot 1-2 nap alatt eldobta és a legnagyobb meglepődésünkre a helyén megjelent egy magszerű termés. Néhány hét alatt világosan látni lehetett, hogy ez bizony az a termés, melyből később a kávé lesz.
Az érés folyamata elég hosszú, hiszen a májusban megjelent szemek januárra értek be, ekkor szedtük le a termést.
Majd termést is
A sötétpiros burokból kibontva már a jól ismert kávészemekkel találkoztunk. Elsőre elég kevés volt a termés, de mi ennek is nagyon örültünk. Itt már igyekeztünk utánaolvasni a teendőknek.
A szemeket erősen megmostuk, letisztítottuk a nyálkás részt róla, és tálra kiterítve radiátoron kiszárítottuk. Kiszárítást követően jött a neheze, mert a kávé a pörköléstől lesz kávé. Egy forrólevegős edényben azért sikerült megpörkölni, igaz elég sötétre. Ledaráltuk, lefőztük és megittuk. A teljes termésből összesen 2 csésze méregerős kávéra futotta, de azt nagy műgonddal ittuk meg.
Tavalyelőtt-tavaly megismétlődött minden: virágzás, érés és szüret. Már jócskán dupla termés volt az első évhez képest. Azt egyelőre szárítást követően félre tettük, az idei terméssel együtt lesz majd pörkölve.
Érdekes volt a tavaly előtti, második virágzás és érés, mert egyszerre voltak rajta virágok és már fejlett termés. A beérés folyamata nem egyenletes, kb. 1-2 hónapon keresztül folyamatos.
Szinte hihetetlen, hogy porzás vagy bármiféle beavatkozás nélkül olyan hosszú idő után termőre fordult. Az idén is megkezdtük már a termés begyűjtését januárban, ami úgy tűnik március közepéig el is fog tartani és most jelentősen több a termés, mint a megelőző két évben összesen.
Ma már olyan 220-250 cm-es a cserje, az érő ágakon elhullajtja a leveleit és szinte a kopasz ágakon hozza a virágot és a termést.