Levélsodratban szívogató lárvák.
Olaszországból érkezett, 2009-ben látták nálunk először. Akkor egy konténeres nemes babéron figyelték meg, majd évekig mintha a föld nyelte volna el. 2021-ben viszont ismét előkerült: a babér-levélbolha a fűszerként is ismert nemes babért károsítja. Vélhetően dísznövényekkel érkezett hazánkba, a száraz, forró nyarak pedig kifejezetten kedveznek a szaporodásának.
A babér-levélbolha (Trioza alacris) a mediterrán térségben és az enyhe telű Nyugat-Európában elterjedt faj, utóbbiban inkább alkalmi kártevő. Olaszországban, Albániában, Görögországban azonban jelentős károkat okozhat.
A kártevő csak fagymentes helyen tud nálunk áttelelni, például a fűtött helyre vagy az üvegházba bevitt babéron. Eredeti élőhelyén öt nemzedéke is kifejlődhet, nálunk csupán kettő, és az is csak akkor, ha a babér folyamatosan növekszik, mert a kártevő a zsenge leveleket fogyasztja.
Az áttelelő levélbolhák a tavaszi felmelegedésnél jönnek elő. A 3-4 milliméteres, sötétsárga, barna foltos szárnyas alakok a zsenge levelek peremén szívogatva azokat besodródásra késztetik, miközben a belső felületre a nőstények lerakják a tojásaikat. A sodrat védelmében táplálkozó lárvák a levélgubacs kialakulását meggyorsítják. A gubacsok kezdetben sárgák, fokozatosan megbarnulnak, végül megfeketednek. A lapos testű lárvák rövid lábúak, lassan mozognak, csoportosan szívogatnak. A hátulsó lábaik a többinél vastagabbak, zavarásra villámgyorsan tudnak elrugaszkodni, mielőtt szárnyra kelnének. A külsejük levéltetűszerű, a mozgásuk a kabócákéra emlékeztet. Testüket vastag viaszréteg védi. Cukortartalmú ürülékgömböcskéiket is viasz borítja. Öt lárvafokozat után alakulnak ki a szárnyas rovarok, azok testét már nem borítja viaszváladék.
A babér-levélbolha gubacsai nyáron látványosak a növényen. A kártevő tápnövénye csak a nemes babér, legfontosabb természetes ellenségei pedig a katicabogarak és lárváik, így például a tizenhárompettyes katica.
Forrás: A túlélő babér-levélbolha (magyarmezogazdasag.hu)
Bevezető kép: Katja Schulz