Sokan állítják, hogy a faültetés optimális ideje az ősz. Ez a kérdés azonban nem ilyen egyszerű, és a kertészek sokat tehetnek azért, hogy a tavasz is megfelelő legyen. Bálint gazda elmondja a teendőket.
Rügyfakadás előtt ültessünk!
Jóllehet, a csemeték optimális ültetési ideje a kora ősz, mégse halasszuk az elmaradt ültetést a következő őszre, mert nagyon gondos munkával a tavasszal ültetett fák is biztonságosan megerednek. Arra kell azonban törekedni, hogy az ültetésre rögtön a fagyok elmúltával sor kerülhessen. Az ültetést feltétlenül be kell fejezni rügyfakadás előtt, mert a később ültetett csemeték meggyökeresedéséhez már kevés reményünk lehet.
Fontos, hogy morzsalékos legyen az ültetőközeg!
Ha az ősszel kiásott gödör földje nincs behúzva, akkor közvetlenül az ültetés előtt temessük be a gödröt. Ha ősszel még nem gondoltunk az ültetésre, akkor még most is kiáshatjuk a fák gödreit, de gondoskodjunk arról, hogy a kiásott talaj tevékeny, morzsalékos legyen. Annak érdekében, hogy a fácskák gyökeréhez minél jobb talaj kerüljön, célszerű a kiásott földhöz kevés melegágyi földet vagy komposztot keverni.
Az ültetést egyébként hasonló módon végezzük, mint ősszel, de még nagyobb gondot fordítunk a pépezésre és arra, hogy a gyökerek közeit a föld hézagmentesen töltse ki.
Ne takarékoskodjunk a vízzel!
A tavaszi ültetésű csemetéket feltétlenül öntözzük be. Ne takarékoskodjunk a vízzel; fánként 2-3 vödör vízzel iszapoljuk be a talajt. A sáros, átázott földet természetesen most nem kell megtaposni.
Takarjuk be a fa tövét
Ültetés után készítsünk mintegy 1 m átmérőjű földtányért a csemete körül. Ügyeljünk arra, hogy a tányér közepe ne mélyedjen be, hanem inkább a széle emelkedjék ki a környező talaj felszínéből. A földtányérba terítsünk jó hőszigetelő tulajdonságú szerves anyagot (például lekaszált füvet, szalmás istállótrágyát, tőzeget stb.); ez a réteg megakadályozza a talaj hirtelen felmelegedését, kiszáradását, sőt elbomolva és a talajba mosódva tápanyagokkal is gazdagítja a gyökérzetet körülvevő földtömeget. Mindez elősegíti a tavasszal ültetett csemeték gyorsabb meggyökeresedését és erőteljes növekedését.
Előfordul, hogy a leggondosabb ültetés ellenére sem erednek meg a tavasszal telepített csemeték. Ilyenkor, mint utolsó lehetőséget, szedjük szét őket. A földből kihúzott csemetéket 2-3 napig vízzel telt teknőben, dézsában vagy cementkádban áztatjuk oly módon, hogy egészen a vázágakig a vízben fürödjenek. Ez idő alatt a szövetek annyira megszívják magukat vízzel, hogy javul a megeredési készségük. Ültetés előtt ismételten nyessük meg a gyökereket, hogy friss metszlapokat kapjunk és újra, még gondosabban ültessük el a csemetéket. Ezt a munkát június elejéig kísérelhetjük meg.
A kiültetett csemetéknek nincs szükségük karózásra. Ha ugyanis a csemete törzse nem elég erős, akkor nem alkalmas ültetésre. Ha viszont a törzs elég vastag, akkor megáll a saját lábán is, nincs szüksége támasztékra. Csupán akkor karózzuk meg tehát a gyümölcsfacsemetéket, ha külső behatástól kell megvédeni ezeket. (Ha például olyan udvarban telepítünk, ahol sertések, kecskék járkálnak, melyek szívesen dörgölődznek a fák derekához.) A karót már az ültetéssel egyidejűleg helyezzük a csemete mellé és alul, felül vastag zsinórral. ún. nyolcas kötéssel erősítsük a törzset a karóhoz. Még célszerűbb, ha - különösen erősen veszélyeztetett helyen - hármas karótámaszt alkalmazunk, amely lehetetlenné teszi, hogy az állatok a törzs közelébe férkőzzenek.
A konténerben nevelt gyümölcs- és díszfákat fagymentes időben egész évben ültethetünk, az előbbiekben leírt módszert a nem tenyészedényben nevelt növényekre vonatkozik!