Balzsamfenyő mulcs a megoldás.
Tavasszal, az első napsugarakkal együtt a piros-fekete színű, geometriai mintákkal díszített verőköltő bodobácsok (más néven közönséges verőköltő poloskák) is megjelennek a kertben. Elképesztő tömegben, egymás hegyén-hátán napozva képesek ellepni a fák törzsét, bokrokat. Sok kertész aggódva nézi a rovarinváziót.
Helytelen a bodobács elnevezés, ugyanis ez a rovar a verőköltő poloskák közé tartozik, bár nem áraszt kellemetlen szagot. Nagy kérdés, hogy szükség van-e egyáltalán a verőköltő bodobács irtására?
Főként tavasszal jelennek meg a bodobácsok nagy tömegben, március-áprilisban előbújnak a talajból, repedésekből, telelőhelyükről. Hatalmas csapatokban láthatjuk őket a napon sütkérezni, melegednek a hosszú téli szünet után, újra beindul az anyagcseréjük. Repülni nem tudnak, ezért gyalogosan indulnak táplálékkereső útjukra: megrohamozzák a nagyobb fákat, a hársat, akácot, vadgesztenyét, vagy a bokrokat, elsősorban a mályvarózsát, kerti mályvacserjét.
A verőköltő bodobács a döglött kisállatokat és más rovarok ürülékét sem veti meg. A tápanyagfelvételhez szipókájával lukat fúr a lehullott magok vagy gyümölcsök héjába, befecskendez egy váladékot, majd felszívja a tápanyagban gazdag levet. A szívogatás csak kis területre korlátozódik, így nem jelent nagy veszélyt a növények egészségére.
A bodobácsok egyáltalán nem veszélyesek, sem az emberre, sem a növényekre. Ha túl sok van belőlük, és ez zavar minket, akkor gyűjtsük össze a rovarokat seprű és vödör segítségével és helyezzük őket máshova. Megszabadulni tőlük nehéz, mivel ha van mályvavirágú növény a kertben, várhatóan újra meg fognak jelenni.
Alapvetően lehet vegyszeresen védekezni a bodobács ellen, azonban teljesen felesleges kemikáliákat használnunk emiatt! Egyrészt, mert nem veszélyeztetik a növényeinket, másrészt viszont ezek a rovarok táplálékot jelentenek a sünöknek, cickányoknak, madaraknak és más rovarevőknek.
A bodobácsok nagyfokú elterjedésének megállítására ökológiai lehetőség is nyílt: egy amerikai kutató felfedezte, hogy a balzsamfenyő fája olyan anyagot tartalmaz, amely gátolja a bodobács kifejlődését, a rovarok nem jutnak el az utolsó stádiumig. Ezt kihasználhatjuk a kertünkben is: a balzsamfenyő fáját apróra vághatjuk, és mulcsként alkalmazhatjuk ott, ahol felszaporodnak a bodobácsok.