Mire számíthatunk májusban?

Mire számíthatunk májusban?

A május mindenütt a nyár aggodalmas adventjének tűnik, aminek a jövendő termés féltése volt az alapja.

 

Május az ókorban Európa-szerte engesztelő és tisztító szertartások böjtös időszaka volt. Rómában tilos volt ekkor új ruhát ölteni, házasságot kötni, és házaséletet élni, ekkor takarították ki a templomokat, mosták le az istenszobrokat, mintha csak a hónap előkészület lenne a nyárközépi nagy ünnepekhez. A nép szerelmes szívű legényei május elsején "májusfát" állítanak kedvencük háza elé. E hónap ünnepségei - a majálisok - a tavasz és a nyár örömeinek szólnak. A szerves élet fejlődésének ekkor van a tetőpontja.

Pongrác, Szervác és Bonifác, mint régről fogva tudjuk, könnyen visszacsalogathatja kertjeink rémét a hajnali fagyot, és kárt okozhat veteményeseinkben, sőt még a szőlő-gyümölcs ültetvényekben is. Persze a nagy riadalom előtt célszerű emlékeznünk az agrometeorológusok tapasztalataira, mert a hosszú évtizedek óta folyó meteorológiai megfigyelések elemzése bebizonyította, hogy a fagyosszentekre vonatkozó néphit nem légből kapott állítás.

Népi megfigyelések:

- májusi csendes eső, növeli a vetést
- száraz május, száraz esztendő
- ha májusban erősen halljuk a békákat kuruttyolni, úgy igen sok eső lészen
- ha május elején esik, úgy kevés borunk lesz
- nagyon meleg május után esős június következik
- ha májusban a tölgy szépen virágzik, és a cserebogár rajta tanyázik, gyakran fogunk hallani mennydörgést
- sok bort hoz ám a három ác, (Pongrác, Szervác, Bonifác), ha felhőt egyiken se látsz
- Szervác, Pongrác, Bonifác, megharagszik, fagyot ráz
- Pongrác, Szervác, Bonifác, Zsófia is lehet gyász
- Szervác, Pongrác, Bonifác, mind a fagyos szentök, hogy a szőlő el ne fagyjon, füstöljenek kendtök
- májusi meleg eső nagy termés, hideg eső rossz vendég

Jeles napok májusban:

Szent Flórián napja (május 04.)
Pongrác, Szervác, Bonifác (május 12.)
Nepomuki Szent János emléknapja (május 16.)
Áldozócsütörtök (május 21.)
Orbán napja (május 25.)
Margit napja (május 25.)
Pünkösd (május 31.)

Május a legjobb nevelő hónap, ebben segít a májusi eső, hisz „a májusi eső aranyat ér". Ezért kérik szinte költői módon fogalmazva a szabadkaiak az esőt, s nem is keveset, hanem annyit, hogy „a kiskacsák lehajtott fejjel úszkálnának az ég alatt".

A májusban garázdálkodó fagyosszentek még „lecsíphetik" a veteményeket, tönkretehetik, lefagyaszthatják a kukoricát, az uborkát, a virágzó gyümölcsfákat. Palántálni sem ajánlatos a fagyosszentek idején.

A 100 esztendős kalendárium kis versben foglalja össze a májusi időt és a vele összefüggő termésjóslást:

„Május ha sok felleget,
Nem küld nagyon hideget,
Vagy rekkenő meleget,
Bort, búzát várj eleget."

A Bácskai naptár az 1881. esztendőre a következő tanácsot adja a földműveseknek:

„Nyesd le a vadsarjat, öntözgesd az ágyást,
Almánál-körténél kezdd a szemző oltást.
Megkapáld a szőlőt, első virágzásig.
Karózd föl a babot, mert majd fölburjánzik.
Hó végén ültethetsz dinnye palántákot,
Kölest, lent másodszor, lóherét és mákot.
Forgasd a gabonát a szellős magtárban,
A rajzó méheknél ne hagyj lepkét kasban."

Többnyire májusban ünneplik pünkösdöt, ezt a másik mozgó ünnepet, ezért nevezik májust pünkösd havának is.

Pünkösd régmúltban gyökerező, változó idejű, mágikus célzatú, riaszt, termékenységet, tavaszt köszöntő ünnep. Már Balassa Bálint is megénekelte a végvári vitézek eme legkedvesebb ünnepének szépségét, kellemetességét:

„Áldott szép pünkösdnek gyönyörű ideje,
Mindent egészséggel látogató ege,
Hosszú úton járókat könnyebbítő szele,
Neked virágoznak bokrok, szép violák,
Folyó vizek, kutak csak neked tisztulnak.
Az jó hamar lovak is csak benned vigadnak."

Pünkösd a hatnapos romai Floralia ünnepre vezethető vissza.

Mivel a virágok, fák, rózsák megújhodásának, virágzásának ünnepe, már kora hajnalban a ház kerítésének lécei közé, az ablakba zöld ágakat, virágokat, bodzavirágot, pünkösdi rózsát, jázmint tűznek mindenfele, mert ha nem teszik, belecsap a villám a házba, tartják Törökkanizsán és még sok helyen.

De nemcsak a szépség napja, hanem a gonoszé is. A régi hiedelem és a XVIII. századi boszorkányperek tanúsága szerint pünkösd napja a legfontosabb boszorkányjáró napok egyike. Ugyanakkor az agrármágiának, a termékenységvarázslásnak is egyik alkalma. A királynéjárás, a mimimamások jókívánságai pl. a kender növekedését célozzák.

Idő- és termésjósló nap is. Ha pl. ezen a napon eső esik, akkor rossz gabonatermésre kell számítani, üszkös lesz a gabona. Esővarázslásról is tudunk. A két háború között – Tripolsky Géza emlékezete szerint – Zentán zöld ágakba burkolt alakok járták az utcát, és vízzel öntözték őket.

A pünkösdi szokások lassan már eltűnnek, csak itt-ott lehet meg néhány szokásról hallani az öreg néniktől, bácsiktól. Az ő emlékezetük a századforduló és a XX. század eleji szokásokat őrizte meg. Így emlékeznek vissza a lovagkori hagyományokból eredő pünkösdi király és királyné választására, az aznapi lóversenyekre, szamárfuttatásokra.

Rudan Mária: Ikrek zodiákus A meteorológusok Tavaszutó-ként tartják számon, a régi Székely-Magyar naptár szerint Ígéret havának nevezik, eleink pedig (az Avisura szerint) a Borjútor (Virágzó élet) hava elnevezést használták májusra. A hónap régi magyar (katolikus) neve Pünkösd hava. A Nap az Ikrek jegyébe lép.

Népi mondóka
Orbánnak a napja hogyha fényes,
A vincellér mint a páva kényes.
Mint az áldozócsütörtök
Olyan lesz őszi időtök.
Pünkösd-napi esésre
ne várj áldást vetésre.
Május hava hűvössége
A gazdának üdvössége.

Mit jövendöl a 100 éves naptár?
Szép idő lesz, ha az esti pír aranyszínű, ha napnyugtakor a vízeken és a mezőkön sűrű köd keletkezik, ha a szárazon tenyésző békák magasra ülnek és brekegnek. Rossz idő következik, ha reggel pír van, ha az esti pír igen vörös.

Ha tetszett a cikk, kövesd a Hobbikertet a Facebookon is!

BEZÁR

Vélemény, hozzászólás?