Szeptember 8. Kisasszony napja

Szeptember 8. Kisasszony napja

Szeptember legnagyobb ünnepe mindenképpen a Kisasszony nap, Szűz Mária születésének az ünnepe. A legenda szerint Mária születésének az éjszakáján keletkezett a taligavirág, - más néven a hunyor - és gyökerének gyógyereje van.

 

Amikor Jézust szülte, akkor keletkezett a mocsárd, - ismertebb nevén a gólyahír, amelyet szintén gyógyerejűnek tartanak. Máriának a menekülésekor hullott könnyeiből fakadt a gyöngyvirág, hajából az árvalányhaj, a gyermek Jézus mosdóvizéből pedig a nefelejcs.

Minthogy ilyenkor már útjukra készülődnek a vándormadarak, a névadót sokfelé Fecskehajtó Kisasszonyként emlegették.

A vetést is e határnap után kezdték sokfelé, és a vetnivaló búzát az előző éjszakán "harmatra tették", azaz a szabad ég alatt elterítették, abban a hitben, hogy akkor nem fog majd megüszkösödni. Végül a vetés után magasra dobták a kiürült zsákot, kérve a Mindenhatót, hogy akkorára nőjön a gabona.

Megkezdődik a termények betakarítása. Leverik a diót is, de a vetésre is kell gondolni, hogy "Szent Mihálko má fődbe kerüljön a mag".

Terményvarázslásra is alkalmas nap ez. A Muravidéken az elvetendő búzát napkeltig egy ponyvában kiteszik a harmatra, hogy meg ne romoljon, meg ne dohosodjon a hambárban. Ha ezt a búzát a vetőmag közé keverik, megmentik az üszkösödéstől. Befejezik a tojásgyűjtést is.

Az időjárást is figyelik a gazdák, mert ha esik, nem lesz jó idő a vetésre. Ellentétes nap is, mert amilyen az idő ezen a napon, annak az ellentéte következik majd be az ősz folyamán.

 

Ha tetszett a cikk, kövesd a Hobbikertet a Facebookon is!

BEZÁR

Vélemény, hozzászólás?