A zöldfülű kertész újabb 5 vétke

A zöldfülű kertész újabb 5 vétke

Azért újabb, mert az első 5 hibát már bemutattuk korábbi írásunkban, és most következik a java, ami eddig kimaradt. 2. RÉSZ

 

A kezdő kertészek első 5 hibájával foglalkozó írásunkban szó esett a túlgondolt kertméretről, a termőföld elfelejtéséről, a fény fontosságának alulértékeléséről, a helytelen trágyázásról és a megfontolás nélküli öntözésről. Ha zöldfülűként kertészkedésre szánjuk magunkat, hozzuk ki belőle a legjobbat, és bátran használjuk Tóth Ádám, a Kertguru kertépítő szakértőjének tippjeit, hogy elkerülve a kezdő kertészek által leggyakrabban elkövetett hibákat.

Hiba 6#: Túl mélyre vagy a földfelszínre ültetés

Általánosságban véve minél nagyobb egy ültetendő mag, annál mélyebbre kell betemetni a földbe. A csomagoláson mindig feltüntetik a javasolt ültetési mélységet - ne hagyjuk figyelmen kívül ezt az információt, mert a túlságosan mélyre ültetett vetőmagok nem érnek ki időben a földből, hamarabb kihajtanak, mielőtt elérnék a földfelszínt és a nélkülözhetetlen napfényt. Ellenkező esetben, ha a felszínhez túl közel dugjuk a földbe, előfordulhat, hogy a mag kiszárad és nem tud kellően dús gyökérzetet engedni.

Hamarosan vetünk!

Hiba 7#: Gumós növények fejjel lefelé ültetése

A hagymafélék és a fokhagyma gumók egyik végén gyökér, a másikon hajtás nő. Éppen ezért lényeges, hogy megfelelő irányba helyezzük a termőföldbe ezeket a gumókat. Ha fordítva ültetjük el őket, ezáltal lelassítjuk a kihajtás és növekedés folyamatát: a gumónak többletenergiába kerül, míg megtalálja a helyes irányt, ami gyenge termést hozhat.

Tipp: A legtöbb gumós zöldség esetében a gumó cseppszerűen csúcsosodik. A hagyma és fokhagymafélék a csúcs résznél kezdenek el hajtani, ezt már korábban is észrevehettük, ha hosszabb ideig tároltuk valamelyiket.

Hiba 8#: Túl közel vagy túl távol ültetjük a magokat egymástól

Abban az esetben, ha egymáshoz képest túl közelre szórjuk a magokat, illetve ültetjük a palántákat, könnyedén fokozhatjuk a „versenyt" a földben szerzett tápanyagokért és a napsütésért a felszínen. Ismételten javasoljuk a csomagoláson feltüntetett ültetési távolság betartását. Ne essünk abba a hibába, hogy azt gondoljuk, ezeknek a pici magocskáknak nem kell bőséges hely a fejlődéshez, növekedéshez.

Tipp: Nem minden hajtás fog túlélni, illetve olyan erős szárakat, leveleket hozni, mint a többi, így ha szűkösebben is ültettünk, ezeket nyugodt szívvel kivehetjük a sorból, csöppnyi tápanyagforrásként ott is hagyhatjuk a talajfelszínen, vagy ha már hajt, akár egy nagyon finom, különleges, üdítő tavaszi salátában felhasználhatjuk a friss, mennyei ízű sárgarépácskát.

Tartsuk be a távolságot

Hiba 9#: Ha nem gazolunk, az gáz!

Gazolni akkor a legkönnyebb, mikor még aprók a hajtások, és a gaznövény gyökérzete még nem érinti a palántánk gyökerét. Minél nagyobbra hagyjuk nőni a gazt, annál erősebb gyökeret fog ereszteni, és elhasználja palántánktól a földben található tápanyagokat.

Tipp: Használjunk talajtakarást, mulcsozzunk vagy rendszeresen gereblyézzük a veteményesünket: Időnként célszerű felgereblyézni a felszínt - a lejjebb levő rétegek ugyanis sötétebbek maradnak, így felfrissíthetjük a mulcsozást. Típustól függően kb. 1,5-2 év után lesz szükség a pótlásra, cserére. Ahogy a növények idővel összefüggő borítást adnak, egyre kevesebb mulcsra lesz szükség.

Hiba 10#: Mindent takaró mulcsozás

A mulcsozás egyszerűen fogalmazva talajtakarást jelent. Tulajdonképpen a természetet másoljuk, ahol soha nem fedetlen a talaj. Legfontosabb előnyei a vízmegőrzés, gyomszabályozás, pezsgő talajélet, valamint a tisztaság. Szinte minden olyan talajt, amelyben növények növekedni képesek, hosszabb rövidebb ideig élő réteg borítja. A mulcsozás hasznos dolog, de ebben is igaz a mondás, miszerint a jóból is megárt a sok. Kerüljük a túlzott mennyiséget is, különösen az apró szemcséjű mulcsból, ami fojtogató hatású lehet. Organikus talajtakarással - mint például száraz levelek, fűnyírás utáni fű stb. - megakadályozzuk a gazok kihajtását és növekedését, tápláljuk a termőföldet, hűsen tartjuk a talajt, és tápanyagot biztosítunk a növekvő palántáknak. Ültetést követően csak nagyon vékonyan mulcsozzunk, mert a vastagabb felszíni takaróval a hajtások dolgát nehezítjük meg a napfényre jutásban.

Tipp: Mulcsozást követően húzzuk távolabbra a talajtakarót a fiatal hajtásoktól, így megvédjük őket a komposztálódás során keletkező hőtől, vagy a rothadást előidéző párától. Vigyázzunk a frissen levágott fűvel is, mert a komposztálódási folyamat közben hő termelődik, ami akár végzetes lehet a fiatal, zsenge hajtásoknak. Zöld mulcs estén mindig vegyük figyelembe magas nitrogéntartalmat: a fű lassú bomlása csökkenti a növények által rövid távon felvehető (növekedésükhöz szükséges) nitrogén mennyiségét. Sok növénynél ez fejlődési nehézségeket vagy akár pusztulást is okozhat.

Megannyi kérdés válik egyértelművé néhány veteményes kertészkedési évszak után. A tapasztalatszerzéshez türelem kell, de bízunk benne, hogy a fenti, veteményes kertészkedés esetén előforduló hibákat a cikk olvasói már nem követik el, és bátrabban vágnak bele a kertészkedés csodálatos hobbijába.

(A cikk megírásában Tóth Ádám kertészmérnök, a www.kertguru.hu tulajdonosa volt segítségünkre).

Folytatás: Nézd meg az első 5 leggyakoribb hibát!

Ha tetszett a cikk, kövesd a Hobbikertet a Facebookon is!

BEZÁR

Vélemény, hozzászólás?