Lehet a kertünk mennyország és lehet pokol is a kerti madarak számára. Néhány tanács a következik a madarak etetéséhez.
Elkötelezett kertész létemre őszintén szeretem és tisztelem az állatokat. Amikor nem régen erről egy iskolában beszéltem, egy diáklány felállt és megkérdezte, hogy melyek a kedvenc állataim. Mire én azt válaszoltam, amit gyerekkorom óta folyamatosan vallok: a lovak, a kutyák és a madarak! Ezen utóbbiak közül pedig különösen az itt fészkelő madarak, amelyek nehezen vészelik át a zord tél hideg napjait, a hófúvásokat, az élelem szűkösségét és a napfény hiányát ezért igényt tartanak az emberek segítségére is.
Rigók, galambok és verebek a városban
Amint minden egyéb, a madarak életkörülményei is folyamatosan változnak. A feketerigó például még fél évszázaddal ezelőtt is az erdők madara volt, de mostanára behúzódott a lakott helyekre, ahol könnyebben hozzájut a számára kedvelt főtt burgonyához, almához, főtt tojáshoz, húsos csontokhoz. A városok leggyakoribb madara a balkáni gerle, vagy házi galamb, amely ugyancsak rá van szorulva a zacskóból kiszórt kenyérkockákra. Állandó, nem költöző madarunk a veréb is, amely néhány évtizeddel ezelőtt tömegesen jelent meg a városi utcák fáinak az ágain, és ürülékével szennyezte a járókelők ruházatát és a járműveket; a szekerek, a lovas kocsik és az úri hintók kiszorulása azonban élelmük jelentős részétől megfosztotta őket és ma már sokkal ritkábban lehet találkozni ezekkel a szemtelenségig bizalmaskodó madarakkal.
A cinegék a kert kártevőivel táplálkoznak
A lakott területek leggyakoribb, nálunk telelő madarai a különféle cinegék, amelyek a faodúkban, a postaládákban és a kihelyezett madárodúkban raknak fészket, itt költik ki a tojásaikat, nevelik fel a fiókáikat. Rendkívül gyors anyagcseréjük következtében kora tavasztól késő őszig igen sok hernyót, rovart, pókot, levéltetűt zsákmányolnak, és ezekkel táplálják a fiókáikat. A kertészek, akik rovarölő szerek kipermetezésével pusztítják a termelt növények kártevőit, a cinegék élelembázisát tizedelik meg, sőt nem ritkán a madarak elhullását is okozzák a mértéktelen vegyszerhasználattal. De hát ilyen az élet, mindennek vannak előnyei és egyben hátrányai is!
Ne kezdjük az etetést túl korán, se túl későn
A nálunk telelő madarak etetését november közepe táján ajánlatos megkezdeni. A túlságosan korai etetés következtében a madarak leszoknak a kártevő rovarok fáradságos vadászatától, a késői etetés pedig a kondíciójuk leromlását okozza, és ennek következtében csökken a túlélési esélyük. Az etetőket lehetőleg nyugodt, csendes helyen kell elhelyezni. Persze ez azzal a hátránnyal jár, hogy a gyerekek kevésbé tudják figyelemmel kísérni a madarak táplálkozását.
Mivel etessük és itassuk a kerti madarakat?
A cinegék és más énekes madarak legjobb téli tápláléka a napraforgó magja, amely a kereskedelemben beszerezhető, de a hétvégi kirándulások alkalmával a betakarított napraforgó táblákról is begyűjthető. A cinegék kedvence a fa ágára akasztott szalonna-darab és a „madárkalács", amely faggyúból és magvakból van összegyúrva.
A feketerigó és társai számára a reszelt sárgarépa, az alma, a főtt burgonya a napi menü alapja, amit magvakkal (köles, muhar, fénymag, cirok) lehet kiegészíteni.
Az énekes madarakat szigorúan tilos kenyérfélék maradékával etetni, mert ezek megnedvesedve megsavanyodnak és sokszor végzetes bélgyulladást okoznak szárnyas barátainknak.
A nálunk telelő madarak a téli hidegben sokat szenvednek a szomjúságtól, hiszen a madáritatók befagynak; ezért az itatókban levő jeget ki kell forgatni és naponta legalább egyszer meleg vízzel kell feltölteni.
Télen nagy veszélyek leselkednek a madarakra! Ilyenkor éhesek és támadóak a városokban is egyre szaporodó karvalyok és a szarkák, amelyek a hidegben meggémberedett és nehezebben menekülő madarakat könnyen zsákmányul ejtik. De nem ritka ellenség manapság a nyest és az éhes, gazdátlan macska sem, amelyek ellen feltétlenül védeni kell a madarakat.
