Hogyan válasszunk szép gyümölcsfa-csemetét?

Hogyan válasszunk szép gyümölcsfa-csemetét?

Ha ősszel gyümölcsfát szeretnél ültetni a kertbe, akkor egy kertészetben vagy faiskolában gyümölcsfa oltványt kell vásárolnod. Megmutatjuk, hogyan válassz szép példányt.

 

Alany + nemes = oltvány

A gyümölcsfát általában oltják. Az oltványok a kertben szépen fejlődnek és szép gyümölcsöt hoznak. Az oltás azt jelenti, hogy a faiskolában a kertészek egy alanynövényre egy nemes gyümölcsöt oltanak, azaz a két növényt összenövesztik. Az „alanyból" és „nemesből" álló növényeket oltványnak nevezzük. Legyen szó alma-, körte-, szilva-, őszibarack-, kajszi-, cseresznye-, meggy- vagy diófáról, az oltványaik a kertben jobban beválnak, mintha oltás nélkül szaporítanák és nevelnék őket.

Oltás

Az alany az oltvány gyökerét és törzsének alsó részét adja, míg a nemes rész a törzs magasabb részeit és a koronát, így a gyümölcsöket is. Az alany feladata az, hogy a fácska megfelelően növekedjen. Ez nem azt jelenti, hogy minél nagyobbra kell nőnie, hanem szó szerint megfelelően, a kertbe szánt méretben. Ne váljon hatalmas fává és ne is maradjon vézna. Az alany határozza tehát meg a gyümölcsfa növekedési erélyét.

A nemes a gyümölcs fajtáját adja. Mivel a fajtákat vegetatív módon szaporítják, gyakorlatilag klónozzák, ezért a gyümölcsfa vásárlója biztos lehet abban, hogy az apró, alig egyméteres oltvány fácska 2-3 év múlva majd olyan gyümölcsöt terem, mint amilyet várt. A nemes őszibarackot (például az öntermékeny, nagy, sárgásfehér húsú, lédús Champion fajtát) sokszor oltják keserűmandula alanyra, mert az szárazabb, meszes talajon is megél és hosszú életű, fagytűrő őszibarackfákat nevel.

A fentiek mellett még sok egyéb szempont is szól az oltás mellett (és ellen is), de a legfontosabbak ezek. Az oltott fácska törzsén, az oltás helyénél megvastagodás, hegesedés látható: ez természetes, és ha nem „túl" szabálytalan, akkor nem okoz majd a későbbiekben problémát.

Szabad gyökerű vagy konténeres

A gyümölcsoltványokból kapható szabad gyökerű és konténeres is. A szabad gyökerű kifejezés, mint ahogy a neve is mutatja, a földből nemrég kitermelt, szabadon álló gyökérzettel ellátott fácskát takar. Ilyen facsemetét leginkább ősszel érdemes ültetni. A konténeres vagy földlabdás oltvány gyökere földben van, a földlabdát pedig egy műanyag zsák vagy egy madzaggal elkötött vászonzsák tarja egyben. A földlabdás fácska jobban bírja a szállítást és nagyobb valószínűséggel ered meg a kertben, hiszen a gyökerei kevésbé sérülnek. Cserébe drágább, cipelni is nehezebb és nagyobb lyukat is kell neki ásni ültetéskor.

Választáskor mire figyeljünk?

Amikor a faiskolában gyümölcsfát (vagy most már szakszerűen gyümölcsoltványnak is nevezhetjük) választunk, akkor a következőkre figyeljünk:
- a törzs legyen egyenes,
- a gyökérnyakon lévő oltás forradása szép legyen,
- a gyökérzet NE legyen túl kicsi, túlzottan csonkolt,
- a fácska dús oldalgyökérzettel is rendelkezzen,
- a vesszőkön betegség jelei ne látszódjanak,
- a törzs ne legyen sérült, mézgafolyás ne legyen rajta.

A fácska magassága nem igazán fontos vásárlási / döntési tényező. A faiskolák legalacsonyabb áron a legfiatalabb, egyéves oltványokat adják, hiszen ezekkel kevesebb munkájuk volt. Ha tovább nevelik, akkor nagyobb, erősebb fácskákat nyernek, amelyeknek magasabb az ára. Az egyéves oltványok termőre fordulása is általában egy évvel később történik meg, így a vásárlás után egy évvel többet kell várnunk az első gyümölcstermésre. Viszont a nagyobb fácskák nehezebb erednek meg az ültetés után és nagyobb az esélye annak is, hogy az átültetéstől elpusztulnak. Ezek persze általános megfigyelések, nem minden helyzetben érvényesek.

Csemete

Sweet home

Ha megvásároltuk a gyümölcsfát, akkor azt valahogy haza kell vinni. Az oltványokat, csemetéket célszerű zárt autóban vagy ponyvás teherautóval, utánfutóval szállítani. A gyökérzetet a hosszabb utak alatt be kell nedvesíteni (pl. egy nedves rongyot csavarhatunk rá). Ha nem fér be az autóba, akkor a fácska törzsét egy kevéssé meghajlíthatjuk, hogy jobban elférjen.

Ha szabadgyökerű fát vettünk, akkor amint hazaértünk, ültessük el. Ha nem tudjuk aznap elültetni, akkor 1-2 napra egy vödör vízbe állíthatjuk. Itt – bár jól nem érzi magát - legalább nem szárad ki. A konténeres fácska hosszabb ideig is „pihentethető". Ha sokáig nem tudjuk elültetni, akkor vermeljük el, azaz ássunk neki egy gödröt és laza földdel temessük be.

Az ültetésről részletesen egy másik alkalommal írok, az külön tudomány. Most csak röviden annyit, hogy az ültetőgödör legyen legalább kétszer akkora, mint a fa gyökérzete vagy a földlabda átmérője. Az oltási hely kb. 5 cm-rel legyen a talaj fölött. Ültetés után elengedhetetlen az alaposan beöntözés.

Ültetés után fontos a metszés

Az ületetés a metszéssel ér véget. Ez egy kritikus része a faültetésnek, hiszen megfelelő visszametszés nélkül nem számíthatunk se szép koronára, se megfelelő növekedésre. A metszést minden egyes gyümölcsfajnál másképp, más szempontok szerint célszerű elvégezni. Ilyenkor határozzuk meg, hogy milyen legyen a törzsmagasság, milyen szögben álljanak az oldalágak, milyen formájú legyen a korona, sőt azt is, hogy mekkorára nőjön a gyümölcsfa.

Metszeni kell

Az oltványok metszéséről Bálint gazda készített egy videótanfolyamot, amelyen az alma, körte, kajszi, őszibarack, szilva, mandula, dió és ribiszke, cseresznye és meggy metszése elsajátítható. Gyümölcsönként 10-10 percben megtanulhatjuk nemcsak a kezdeti metszést, hanem a második-harmadik év koronaalakító metszését is, illetve a felnőtt fa fenntartó, ritkító metszését és nem utolsó sorban a fiatalító metszést. Itt a metszési tanfolyam weboldala, ahol a DVD megrendelhető.

Ha tetszett a cikk, kövesd a Hobbikertet a Facebookon is!

BEZÁR

Vélemény, hozzászólás?