Meggyfától a meggylekvárig

Meggyfától a meggylekvárig

Kalandos úton jut el a meggy lekvárosüvegig. A kertész dolga a hibátlan gyümölcs megtermelése, ezután pedig már a feldolgozáson múlik a termékminőség.

 

A meggyfák – fajtájuktól függetlenül – nemcsak koronaritkító, fenntartó metszésre szorulnak, hanem folyamatos ifjításra is. A meggyfa termővesszői ugyanis elöregednek, ami abban nyilvánul meg, hogy a termővesszők hosszú ostorokká alakulnak át, amelyeken csak a vessző végén helyezkedik el egy levélkoszorú és a virágok, de a vessző oldala kopasz, csupán a töve közelében tör ki belőle friss hajtás. A hosszú, felkopaszodott vesszőket tavasszal, rügyfakadás előtt kell az oldalvesszőre visszametszeni. Így új, produktív termőfelület alakul ki.

Fiatalítani, de a sarjakat visszafogni

A meggyfák igen életrevaló növények. Az erélyesebb metszésre, a korona egyes részeinek elhalására, a gombás fertőzésekre gyökérsarjak fejlesztésével reagálnak. Egyes fajtáknál olyan nagyszámú gyökérsarj fejlődik, hogy az veszélyezteti a fa termőképességét, ezért a sarjakat el kell távolítani. Nem helyes módszer azonban a sarjakat a talaj felszínén elvágni, mert akkor rejtett rügyekből egy helyett több sarj fog kinőni. A helyes módszer az, hogy a sarjak körül a talajt kibontjuk a gyökérig és a sarjat nem lemetsszük, hanem leszakítjuk a gyökérágról. Így a sarj tövében nem marad rejtett rügy és újabb sarj ezen a helyen nem fejlődik.

Lerázzuk a gyümölcsöt?

A feldolgozóipar csak friss, sértetlen, egyenletesen beérett meggyből képes jó minőségű piaci árut előállítani. A meggynél további betartandó követelmény a minél kisebb kőmag, a kemény, sötétvörös gyümölcshús és a legalább 13% cukortartalom.

Zabpelyhes meggyes
Zabpelyhes-meggyes sütemény Kaldeneker György konyhájából. Recept itt.

A meggytermés betakarítása sok és gondos kézi munkát igényel. Ezért a konstruktőrök nagy figyelmet fordítottak a hatékonyan működő rázógépek megszerkesztésére. Rázásra azok a meggyfajták alkalmasak, amelyeknek az érett gyümölcse szárazon válik el a kocsánytól és a héja nem reped fel. A rázógépek alkalmasságának megítélésénél nagy jelentőséget tulajdonítanak annak, hogy a gép, működése közben ne károsítsa a fák gyökérzetét, a törzsét és a korona fiatalabb részeit.

Féltve, úsztatva szállítják

A lerázott meggy szállítása kényes feladat, mert a göröngyös földutakon való szállítás közben a gyümölcs megrepedhet, a leve kifolyhat, gyorsan megromolhat, penészesedhet. Ha bármi kár éri a meggyet, akkor feldolgozásra, kifogástalan minőségű termék előállítására alkalmatlanná válik. Ezért több üzemben már bevezették a vízben (úsztatva) szállítást. Az ilyen szállítás során azonban csak akkor őrzi meg a gyümölcs minőségét, ha a víz hőmérséklete nem magasabb 6-8 foknál. Meleg napokon a gyümölcs a fákon – a rázást megelőzően – felmelegszik és ha az előhűtött vízbe kerül, akkor felrepedhet, ezért a vizet a gyümölcsökkel együtt kell a kívánt hőmérsékletre lehűteni. Nagy forróságban az egyetlen helyes megoldás az éjszakai rázás. Előfordul, hogy a vízbe 2% kalcium-kloridot adagolnak a hússzilárdság fokozása céljából.

Lekvár
Rebarbara-meggydzsem Kaldeneker György konyhájából. Recept itt.

A kocsány is értékes

A meggyfa nem csupán gyümölcsöt, hanem gyógyszert is terem. A vadmeggy (Cerasus vulgaris) kocsányából készült tea nyálkaoldó, vizelethajtó és szívműködést serkentő hatású, továbbá fogyasztószernek is bevált.

Ki, mit készít meggyből?

Ha tetszett a cikk, kövesd a Hobbikertet a Facebookon is!

BEZÁR

Vélemény, hozzászólás?