Mennyit ér meg az öntözés?

Mennyit ér meg az öntözés?

Június az igazi nyár első hónapja, amikor a fejlődő és a terméseiket kifejlesztő növények a legtöbb vizet fogyasztják. A termesztett növények elemi életfeltétele a kielégítő vízellátás. Huzamos vízhiány következtében a növények sínylődnek és rövidesen elpusztulnak, tehát öntözni muszáj!

 

Zápor legyen vagy áztató eső?

Ezt teszi feltétlenül szükségessé a megváltozó klíma is, amelynek egyik jellegzetessége, hogy a hosszabb, nyári, aszályos időszakokat nem csendes, áztató, aranyat érő esők, hanem felhőszakadásszerű, gyakran jégesővel kísért záporok szakítják meg, amelyeknek a vize azonban nem a talaj nedvességkészletét gyarapítja, hanem elfolyik a felszínen és a városokban a csatornába, máshol – Adyval szólván – az értől az óceánig jut el.

A földművelő ember évszázadok óta igyekszik öntözéssel pótolni a természet rendszertelenül a talajra hulló csapadékát. Már az ókori kultúrák is ott fejlődtek ki, ahol a folyók elegendő öntözővizet kínáltak (Mezopotámia, Nílus völgye, Pó síkság stb.) és a termelők az akkori primitív eszközeikkel eljuttatták a vizet a termőtalajba.

Saláta

Néhány ügyes fogás nem árt!

Az öntözés – a növényvédelem és a metszés tudománya mellett – a legtöbb szakértelmet és gyakorlatot követelő munkafolyamata a mezőgazdaságnak. Különös fontossága van a kertészeti termelésben, ahol a növények sűrűn, egymás mellett helyezkednek el a talajban és fogyasztják el annak a vízkészletét. Itt és most csupán az öntözés technikájának néhány legfontosabb kérdésére szeretném a tisztelt Olvasó figyelmét felhívni!

Attól függ, milyen a talaj...

A termőtalajok vízgazdálkodása igen változatos. a legkedvezőbb a humuszban gazdag, mélyrétegű, középkötött vályogtalajoké, amelyek a rájuk hulló csapadékot könnyen felveszik, a talajmorzsák közötti üregekben hosszabb ideig tárolják és folyamatosan bocsátják a növények gyökereinek rendelkezésére. A kötött agyagtalajok a vizet lassabban veszik fel, de uzsorásan tárolják és nehezebben adják le, míg a laza homoktalajok az esővizet könnyen felveszik, de gyorsan ki is száradnak, minthogy a vizet rendszerint az alább fekvő talajrétegekbe vezetik le.

Mennyi vízre van szükség?

Érdemes megjegyezni, hogy egy négyzetméter átlagos minőségű talaj egy centiméter vastag rétegének a benedvesítéséhez tíz liter vízre van szükség. Ez azonban a talaj fizikai, kémiai és biológiai állapota szerint nagymértékben változik. Azt viszont a mérések alapján tudjuk, hogy a növények egy kilogramm tömegű szárazanyag előállításához (fajuk, fajtájuk, fejlettségi állapotuk szerint) 80-300 liter vizet használnak fel. Ennek megfelelően vannak igen vízigényes növényeink, mint például a paprika, az uborka, a burgonya és vannak szerényebbek, mint például a szőlő és a gyümölcsfák közül a mandula.

Locsol

A kerti növények vízigénye

Számos növény a fejlődésének bizonyos, meghatározott szakaszában követel bőséges vízellátást; ilyen például a bab és a kukorica, amely akkor hoz jó termést, ha virágzáskor esik az eső, vagy kap egy bőséges öntözést.

Akadnak kifejezetten kis vízigényű kerti növényeink is. Ilyenek a vastag, húsos, vizet tároló levelű (szukkulens) növényeink, mint a kövirózsa és a levéltelen kaktuszok. A gyógy-, fűszer- és aromaanyagokat tartalmazó növények a bőséges öntözés hatására kevesebb hasznos illóolajat állítanak elő.

A növényeink vízfogyasztását mesterségesen képesek vagyunk csökkenteni, például az ugyancsak sok vizet fogyasztó gyomnövények irtásával, a talaj felső rétegének a folyamatos lazításával és talajtakarással. Az utóbbira lekaszált füvet, rostos tőzeget, kéregtörmeléket, komposztot használhatunk.

Milyen vízzel öntözhetünk?

Csak tiszta, vegyszert nem tartalmazó vizet használjunk öntözésre, szennyvizet erre a célra tilos használni! A kommunális, vízvezetéki víz általában alkalmas öntözésre, de igen költséges, ezért is gazdaságos az esővizet gyűjteni és azzal öntözni. Egy négyzetméter tetőfelületről évente 200-250 liter vizet lehet hasznosítani, ami költségkímélésnek is számottevő!

Öntözési módszerek előnyei és hátrányai

A víz kijuttatásának legegyszerűbb és legtakarékosabb módja a kannából öntözés, mert közvetlenül a felhasználás területére jut a víz, csak ez igen lassú és fáradságos! Jó módszernek bizonyult a csöves öntözés, de ennél arra kell ügyelni, hogy a vízsugár ne mossa ki a feltalajt és a növények töve körüli földet.
Igen jó és korszerű kijuttatási módszer a csepegtető öntözés, amely takarékos, mert a vizet közvetlenül a növények gyökérzetéhez adagolja és jól automatizálható.

Végül még két, fontos szabály:

1. kora reggel, vagy esti szürkületkor öntözzünk, mert akkor kevesebb víz párolog el és a kiöntözött vizet a növények gazdaságosabban hasznosítják;

2. inkább ritkán, de nagyobb vízmennyiséggel öntözzünk, azzal a céllal, hogy a víz a gyökerek által behálózott talajréteget és ne csupán a talaj felszínét nedvesítse át. (És a locsolás egyébként igen kívánatos tevékenységét hagyjuk meg az utcák locsolókocsijainak!)

Ha tetszett a cikk, kövesd a Hobbikertet a Facebookon is!

BEZÁR

Vélemény, hozzászólás?