Mikor, melyik arborétumba érdemes elmenni idén?

Mikor, melyik arborétumba érdemes elmenni idén?

Bemutatjuk hónapokra és tájakra lebontva a legszebb botanikus kerteket Magyarországon.

 

Ha kirándulásainkat a magyarországi arborétumokba úgy tervezzük, hogy az adott hónapban milyen virágkülönlegességek nyílnak a kertekben, erdőrészekben, akkor az ott nyíló virágokban gyönyörködhetünk.

Március

Alcsútdobozi Arborétum: tulipánok, krókuszok, hóvirágok

Az alcsúti Arborétum egyik legkülönlegesebb látványossága a kéthektáros hóvirágmező virágba borulása. A virágmezőn át húzódó kerti utat faforgáccsal takarták le, de így is természetes hatást kelt.

Rengeteg gyönyörű hóvirágot találunk benne: a levanteit, a pompás hóvirágot, a krími vagy redőslevelű hóvirágot és a kikeletit. Nem is gondolná az ember, hogy ennyiféle nyílik hazánkban. Aki a tavasz első hónapjában felkeresi Alcsútot, mintegy 6 ezer négyzetméteren összesen 360 ezer virághagymát: tulipánokat, krókuszokat, nárciszokat nézhet meg a park különböző pontjain.

magyarorszagi arboretumok 01
facebook.com/arboretumalcsut

Április

Babócsa – Basa-kert: csillagos nárciszok

A falu határán kívül található bejáratát tábla jelzi. Mintegy 13 hektáros terület fő nevezetessége a csillagos nárcisz. A látvány lenyűgöző, a virág fehér szőnyegként borítja a mezőt tavasz közepén. Egész Európában nincs ekkora kiterjedésű, összefüggő nárciszmező. Éppen ezért a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatósága védetté nyilvánította. Azt beszélik, hogy a török hódoltság idején a helyi basa ültette be nárcisszal a területet, hogy háremhölgyeinek a hosszú tél után legyen miben gyönyörködniük.

A virágon nem fog az idő, minden tavasszal kibontja szirmait. A babócsaiak úgy gondolták, ezt a látványt szívesen megosztanák másokkal is, évente megrendezik a Nárcisz-napot, amelyen több ezren, külföldiek is részt vesznek.

magyarorszagi arboretumok 02
csokonaigabor.hu

Május

Jeli Arborétum: rododendron, azaz a havasszépe

A Vas megyei Jeli Arborétum 1922-ben kezdte kialakítani gróf Ambrózy-Migazzi István. A hely kiválasztásakor azt is figyelembe vette, hogy a talaj jó minőségű legyen, a klíma pedig mediterrán és szubalpin egyszerre. A II. Világháború után az arborétumot sokáig nem gondozták, a telepített növényeket már-már a kipusztulás fenyegette. Végül 1953-ban, felismerve különlegességét, védett helyé nyilvánították. A legtöbb látogatót ma is a havasszépe tömeges virágzása vonzza. A virág tudományos nevét egy svéd botanikus a görög rodón (rózsa) és dendron (fa) szavakból képezte.

Mivel azonban a rododendron nem fa és nem rózsa, ő maga is elégedetlen volt vele, át is keresztelte azaleának, de ezt a nevet már főleg a kertészeti, cserépben nevelt szubtrópusi fajtákra használják. Magyarul többféleképpen is nevezhetjük: havasi rózsa, hangarózsa, havasszépe. Az utóbbi azért a legtalálóbb, mert utal arra, hogy ez a növény az Kárpátokban és az Alpokban a fenyvesek fölött él. Pompás illatú virágainak szín és formagazdagsága szinte hihetetlen. A virág a kék kivételével bármilyen színű lehet, de a legjellemzőbb a hús-vörös, a bíbor a fehér és a nap-sárga.

magyarorszagi arboretumok 03
kirandulastippek.hu

Június

Tihany: levendula

Korának neves gyógynövényszakértője, Bittera Gyula telepítette az első levendulaültetvényt, az 1920-as években, Franciaországból hozott szaporítóanyaggal. Addig Magyarországon csak a középkori kolostorkertekből volt ismert a virág. A tihanyi apátságtól bérelte a területet, sikerét mi sem bizonyítja jobban, hogy a levendulából nyert illóolaj-tartalom magasabb volt, mint a franciáé, és a tőzsdén jegyezni kezdték. Tihany a speciális, félsziget-jellegének köszönhetően a mérések szerint az egyik leggazdagabb hely Magyarországon a napsütéses órák számát tekintve, míg eső ritkán és keveset esik.

Ez és a fél-mediterrán éghajlat, a vulkáni alapkőzet mind-mind kedvező a levendulának. Bittera Gyula is felbuzdult a sikeren, s mintegy 100 hektárra növelte a létesítményt. A II. Világháború után a világhírű levendula pusztulásnak indult, sok részét beszántották vagy szőlőt telepítettek a helyére. Ami megmaradt, az is elvadult. Végül 1986-ben indult újra a termesztés, először a régi levendulásban, majd új területeken is. A virágzás idején a szakemberek kalauzolásával szerveznek túrákat a levendulás megtekintésére, a helyiek Levendula Fesztivált is tartanak.

magyarorszagi arboretumok 04
hegyiturak.hu

Július

Szegedi Füvészkert: indiai lótusz a tavon

A Szegedi Tudományegyetem Füvészkertjének tavában található Közép-Európa legnagyobb szabadtéri indiailótusz-állománya. Győrffy István egyik gyűjtőútja során talált rá az indiai lótuszra, 1932-ben az óföldeáki  Návay-kastély parkjában. Az itteni tóból származtak az első füvészkerti tövek, melyeket lovas kocsin szállítottak ide. A lótusz, mely a keleti világ egyik legfontosabb spirituális jelképe, a megvalósult tökéletességet, az idő örök körforgását szimbolizálja.

A növény első levelei már májusban megmutatkoznak a víz felszínén, igazi szépsége azonban július-augusztusban bontakozik ki. Ekkor a tavat zöld levélszőnyeg és a belőle kiemelkedő rózsaszín virágok tömkelege borítja. A tófenék közelében egész évben folyamatosan 22 fok víz áramlik. Ez megfelelő hőmérsékleten tartja a fagyos napokon is a növényt, így éli túl a hideg telünket. A tóban látható sötét rózsaszín virágok mellett fehér változata is létezik a növénynek. Lótusz-effektusnak nevezik azt a jelenséget, hogy ha a levélre víz kerül, cseppekké áll össze és lepereg róla.

magyarorszagi arboretumok 05
fuveszkert.u-szeged.hu

Augusztus

Szarvasi Arborétum: a barátcserje és a végzetfa virága

A nyár utolsó hónapjában két különleges növény is virágzik a Szarvasi Arborétumban. A kései végzetfa fehér virágai erőteljesen jázminillatot árasztanak maguk körül. Maga a növény kistermetű fa vagy inkább nagy bokor. Szomszédságában egy igazán különleges, a Földközi-tenger vidékén őshonos barátcserje borul virágba. Nevét azért kapta, mert egykor a kolostorokban élő, nőtlenségi fogadalmat tevő szerzetesek e növény kivonatát fogyasztották szüzességi fogadalmuk megtartásához. Azt tartották róla, ha csökkenti a nemi vágyat, a görög nők is ezért adtak barátcserjét férjüknek, ha már nem akartak több gyereket vállalni.

magyarorszagi arboretumok 06
mindenamiszarvas.hu

A növény igen látványos: 1-3 méter magasra növő, terebélyes, lomhullató cserje. Levelének jellegzetes aromás illata van. Augusztustól októberig virágzik, amikor sok más cserje nem.  Az arborétumban négy időseb példány található, magasságuk mára meghaladta a 2 métert. A magja jól csírázik, a magról nevelt növényeknek nagy keletje van az arborétum árudájában, amikor az idős példányok virítanak. Aki szeretne ültetni, de nincs nagy helye, az tavasszal nyírja vissza a még ki nem hajtott vesszőket, így a következő évben a saját cserjéjében gyönyörködhet.

Ha tetszett a cikk, kövesd a Hobbikertet a Facebookon is!

BEZÁR

Vélemény, hozzászólás?