Milyen démon lakozik a sikeres kertész komposztjában?

Milyen démon lakozik a sikeres kertész komposztjában?

Csak erős idegzetűeknek! - kezdhetnénk a bevezetőt. Nem, nem a szemünk káprázik, tényleg mozog és zizeg a komposzt. A korhadással együtt élőlényeket is termelhetünk, most megmutatjuk bizarr videón a leggyakoribbat.

 

Főleg kezdő kertészkedők élik meg rendkívüli sikerként, hogy amit rádobnak a komposzt tetejére, az egy idő után morzsalékos humuszmasszává transzformálódik. Épp ezért előfordul, hogy a hőn dédelgetett növényi hulladékkupacot gyakran orvosi alapossággal vizsgálgatják, ellenőrizve, rendben zajlik-e a bomlási folyamat, úgy, ahogy azt a hobbikert.hu-n korábban mantraként olvasták.

És ekkor jön az első sokk, amikor a komposzt közepébe túrva annak egyes részei megmozdulnak. Az ászkáktól - bár nem a legbizalomgerjesztőbb élőlények - már nem tartunk, hiszen tudjuk, hogy azok elősegítik a szervesanyag-lebomlást. Főleg akkor jelennek meg, ha nem aprítottuk fel eléggé a komposztra dobott növényi részeket, vagy azok túl fásak.

Tovább kutatva a mocorgás okát a tapasztalatlan, főleg nőnemű kertészek valószínűleg sikítófrászban folytatják a gyomorforgató munkálatokat: az első, méretes, kényszeredetten tekergő pajor okozta megrázkódtatást még sok száz is követheti.

Közelről a szépség

Ha szóba kerül a pajor, akkor első körben mindenki a cserebogár lárvájára asszociál, jelen esetben rosszul. Míg a cserebogár lárvájától tényleg tűzzel-vassal védenünk kell a növényeket, hiszen azok az élő növények gyökereivel táplálkoznak, addig a komposztban elsősorban a korhadékokkal táplálkozó rózsabogarak lárvái élnek, amelyek nem károsítják az élő növényeket. Ezek a lárvák nagyon hasonlítanak a cserebogarak pajorjaira, könnyen összetéveszthetjük őket. Inkább hasznos, semmint káros élőlények.

Mi tehát a teendő, ha ilyen lárvát találunk a komposztunkban? A válasz: semmi. A komposztban élő rózsabogárlárvák ellen nem kell rovarölő szert alkalmazni, inkább örüljünk, hogy 2-3 éven át besegítenek a mikroorganizmusoknak és gyorsabban készül el a komposztunk. Nem kell megijedni, a következő videón látható sokadalom nem az egyedsűrűséget mutatja, ezt a mennyiséget egy 600 literes komposztáló szitálásakor gyűjtöttük össze (majd helyeztük vissza, sőt, még a szomszéd is kért belőle a saját növénykupacára).

Továbbfejlődésüket ugyanakkor kövessük nyomon. A kifejlett rózsabogarak virágszirmokkal és pollennel táplálkoznak (jaj lehet a rózsáknak), de túlszaporodás esetén felzabálhatják kertünk gyümölcseit is, főleg a kajszi és őszibarack van veszélyben. Ilyen esetben ugyanúgy kell védekezni ellenük mint a cserebogár-imágók ellen: a fák koronáján vagy rózsabokrokon pihenő dermedt bogarakat kora reggel le lehet rázni és összegyűjteni, hadd örüljenek a szomszéd csirkéi. Ha ez nem megoldható, akkor a bogár elleni permetezésre a Dimilin rovarölő szer engedélyezett.

Sokan is lehetnek

És végül a kertész-komposzt-pajor triász történetének konklúziója: a rózsabogár-gyerek a komposztáló ember egyik legjobb barátja.

Ha tetszett a cikk, kövesd a Hobbikertet a Facebookon is!

BEZÁR

Vélemény, hozzászólás?