Beltéri, kerti, közösségi.
2023. december 31-től kötelezően el kell kezdeni a háztartási biohulladék szelektív gyűjtését hazánkban is egy 2018-as EU-s döntés nyomán. Az unió ugyanis célul tűzte ki, hogy a hulladék 65 százalékát újra kell hasznosítani, márpedig ma Magyarországon a háztartási hulladék 30 százaléka konyhai hulladék.
Jelenleg azonban még nem látni, hogy miként fog mindez a gyakorlatban megvalósulni. Egyes információk szerint nem az egész országban egyszerre kerül majd bevezetésre, hanem fokozatosan, folyamatosan bővülő rendszerben indul a komposztálás. Az Energiaügyi Minisztérium június 28-án tette fel a kormany.hu-ra a társadalmi egyeztetésre bocsátott jogszabálytervezetet, amit július 6-ig lehetett véleményezni, de a folytatás még nyitott kérdés. Nagy kérdés az is, hogy mi lesz a begyűjtött hulladékkal, márpedig a biohulladék gyűjtésének akkor van értelme, ha a keletkezett komposzt visszakerül a körforgásba, azaz a termőföldre.
Ami biztos: 2024. január elsejétől mindenki komposztálni fog.
A szakmai szervezetek szerint amennyiben megoldható, a legkörnyezetkímélőbb (és legköltséghatékonyabb) megoldás a helyben (forrásnál) történő komposztálás. Akinek van saját kertje, annak könnyű dolga van: elég egy komposztáló edényt kihelyeznie, és már kezdődhet is a komposztálás. Sok esetben a helyi önkormányzatok komposztkeretosztással, oktatással is segítenek, így minimális pénz- és energiabefektetéssel tudjuk hulladékunk harmadát értékes termőfölddé átalakítani. A keletkező komposzt igazi kincs, rengeteg tápanyagot tartalmaz, a növényeink hálásak lesznek érte.
Akinek nincs kertje, az többféle megoldásból választhat elvileg. A legjobb a közösségi komposztálók létrehozása lenne, azonban a közösségi komposztálás alatt jelenleg csak a társasházi komposztálás érthető, így kizárva minden olyan komposztpontot, amely nem társasházi kertben történik. A közösségi komposztálás lényege pedig pont az lenne, hogy a kert-hozzáféréssel nem rendelkezők keresnek egy olyan területet, ahol van lehetőség komposztpontot kialakítani, és azt közösen gondozzák, így bizonyosan szükség lesz jogszabályi módosításra, hogy mindez megvalósulhasson.
Ne feledjük: a legkisebb ökológiai lábnyoma annak van, ha helyben komposztálunk.
Megoldás lehet a beltéri komposztálás a lakásokban, erre is léteznek működő rendszerek, például a gilisztakomposztáló vagy a Bokashi előkomposztáló.
A sűrűn lakott városokban a legkézenfekvőbb megoldás pedig a biohulladék összegyűjtése lehet, ehhez a háztartásokban ki kell osztani egy hulladékgyűjtő, zárható fedelű kukát és meg kell szervezni az edények házhoz menő begyűjtését. Ehhez lakó-, társasházanként egy nagyobb, biohulladék begyűjtő kukára is szükség lesz.
Milánó 1,4 millió lakosú városában jó példával járnak elő: a lakók itt két kukát kapnak. Az egyik egy 10 literes szellőző gyűjtőedény, amelyet komposztálható zsákkal bélelnek ki, és a mérete úgy van kialakítva, hogy a konyhában is kényelmesen elférjen az élelmiszer-hulladék tárolására. Ezeket a ház elé kihelyezhető másodlagos gyűjtőedénybe lehet üríteni. A háztartásokon kívül vendéglátóipari egységtől és piacoktól is begyűjtik a biohulladékot, így a városban keletkező biohulladék 85,7%-a kerül begyűjtésre és komposztálásra.
Nagyon fontos lesz elérni a szemléletváltást, hogy a komposztálás ügyét mindenki magáénak érezze, ehhez a lakosság edukálása, tájékoztatása elengedhetetlen lesz.
Forrás:
