Panaszkodjunk-e az enyhe tél miatt?

Panaszkodjunk-e az enyhe tél miatt?

Harcz Endre termesztő gondolatai következnek az enyhe ideőjárás kapcsán.

Semmi sem jó: ha hideg a tél, az a baj, ha enyhe, akkor meg az. Ráadásul az emberek kitalálnak mindent, amivel alá tudják támasztani az éppen aktuális problémát.

Meglepődve olvasom sok helyen, hogy sokan aggódnak az enyhe tél miatt.

Örüljünk az enyhe télnek?

Holott örülni kellene az enyhe télnek, hiszen hótól elzárt települések, elakadt autók, jeges utak, magas fűtésszámla helyett élhető telünk van, lehet közlekedni, lehet kint dolgozni, és nem fizetjük el a gatyánkat fűtésre.

A múlt télen január 8-ra virradó éjszaka egy hajszál választott el bennünket attól, hogy az ország közepén és keleti felén -25,-30 fokos hőmérsékleti értékek legyenek, ami kajszibarack-, őszibarack-, cseresznye-, diófák kifagyásával(!) járt volna. Arról nem is beszélve, hogy 1 méter mélyen át volt fagyva a talaj, rengeteg plusz költséggel és problémával járt a tél.

Most pedig van csapadék, a talajban pótlódik a nedvesség, az enyhe időnek köszönhetően élhető körülmények vannak.

enyhe telek 01

Probléma, hogy rügyeznek a fák?

Sokan keresnek meg azzal a kérdéssel, hogy nem lesz-e probléma, hogy rügyeznek a fák?! Nem, ugyanis nem rügyeznek. Pontosabban ilyenkor, minden télen előjönnek ezzel a médiában, hogy duzzadt az orgona, a cseresznye, a vadgesztenye rügye, zöldell a füge rügye, nagy baj lesz.

Holott az orgona, a cseresznye és a többi növény rügye hideg időben is ilyen, vannak növények, amik duzzadt, nagy méretű rüggyel telelnek mindig.

A múlt tél januárja az elmúlt 30 év leghidegebb januárja volt, és a mellékelt február 2-i nagykanizsai képeimen is látni, hogy "rügyeznek" a fák. Úgy, hogy előtte 1 hónapig alig volt pozitív hőmérsékletű nap, a január havi átlaghőmérséklet pedig -5,3 fok volt a nagykanizsai meteorológiai állomáson.

Ez a "rügyeznek a fák" tévhit, ha látszik a rügy és zöld, az nem rügyezés, egészen egyszerűen a rügy ilyen télen.

A füge is zöld, duzzadt rüggyel telel mindig, látszanak a vesszőkön a gyümölcskezdemények kis gombok formájában, de ezek hideg télen is ugyanígy néznek ki.
Kivéve persze akkor, ha elfagynak, mert akkor elfeketednek, elszáradnak.

Az aranyvessző (aranyeső), téli jázmin, mandula és néhány más növény téli részvirágzása teljesen normális dolog. Január elején még az időnkénti éjszakai fagyok és az alacsony napállás biztosítja enyhébb időben is, hogy növényeink mélynyugalmi állapotban maradnak.

Természetesen, ha ez az enyheség folytatódik, akkor egy február közepi nagy hideg valóban tudna kárt okozni, de nem nagyobbat, mintha most extrém hideg lenne, akár ilyen enyhe előzmény nélkül, és már most -25 fokos értékek lennének. Ha pedig ilyen enyhe, vagy később kicsivel hidegebb idővel fut ki a tél, akkor örülhetünk neki.

Gyakran úsztunk meg korai kitavaszodást tavaszi fagy nélkül, más éveken pedig késői tavaszodás után áprilisi vagy májusi fagyok taroltak.

enyhe telek 02

Kell a hó a vetésnek?

Tévhit az is, hogy kell a hó a vetéseknek, mivel például a 2012-es hómentes, nagyon hideg február és a múlt január után semmi bajuk sem lett a vetéseknek, pedig mindkét télen 2-3 hétig folyamatosan -5,-10,-20 fokos hőmérsékleti értékek uralkodtak részben hó nélkül, átfagyott talajjal.

A múlt tél emlékezetes januárja után 2017-ben például átlagosak vagy átlagnál jobbak lettek a gabonafélék termésátlagai.

A téli csapadék eső formájában is jó a talaj mélyebb rétegeinek, a hó viszont óriási veszélyt jelent a gyümölcstermő növényekre, mivel hótakaró esetén 5-10-12 fokkal alacsonyabb éjszakai hőmérsékletek alakulnak ki, ami komoly téli fagykárokat tud okozni.

enyhe telek 05

A kártevőket ritkítja a téli hideg?

Tévhit az is, hogy a kártevőknek kell a hideg, sőt, a vírusok, baktériumok is jobban szaporodnak enyhe télen.

Azok a kártevők, amelyek a hideget nem bírják, megfelelő helyre bújnak, amelyek pedig bírják a hideget, azoknak meg sem kottyan a -5,-10 fok.

Az a hideg, -20,-25 fok, ami jelentősen gyérítené a kártevőket, már a kártevők kártevőinek is problémát okoz, a gyümölcs- és szőlőültetvényekben téli fagykár lehetőségét is magában hordozza, illetve a növények védekezőképességét is legyengíti.

A kártevők számát sokkal jobban befolyásolja az adott év időjárása a vegetációs időszakban.

A vírusok, baktériumok nem az enyhe időben szaporodnak jobban, sokkal veszélyesebb ránk nézve az a körülmény, amikor a nagy hidegekben testünk sokkal jobban lehűl, így a vírusok robbanásszerűen tudnak szaporodni egy bizonyos testhőmérséklet alatt. Ha igaz lenne, hogy az enyhe tél kedvez a megbetegedéseknek, akkor a mediterrán térségben minden télen járványok pusztítanának, mivel Olaszországban például olyanok az átlagos telek, mint amilyenek a mi legenyhébb teleink. Sőt, tessék megfigyelni azt, hogy enyhe telek képesek számottevő influenzajárvány nélkül elmúlni, amíg azt tapasztaljuk, hogy egy hidegebb téli időszak járványt vált ki a fentebb leírt okok miatt.

Termeszthettünk volna kivit 100 évvel ezelőtt?

Gyakran vetik fel azt a kérdést, hogy azért termesztünk-e most kivit, kákit (más néven datolyaszilvát, kákiszilvát) és fügét, mert globális felmelegedés van?

Erre mindig nemmel felelek, mivel 50, 100 vagy 200 évvel ezelőtt is lehetett volna ugyanígy termeszteni. Ilyen enyhe telek, mint ez a mostani, régen is voltak, illetve hideg telek is, amikor ezek a növények elfagyhattak volna. Az elmúlt években például 2009-ben, 2010-ben, 2012-ben és 2017-ben is -20,-25 fokos hőmérsékleti értékeket mértek az országban többfelé.

enyhe telek 04

A nagykanizsai adatok között keresgéltem a kb. 100 évvel ezelőtti teleinkről, és nagyon sok ilyen vagy még ennél is enyhébb telet találtam, mint az idei tél. Nálunk egy átlagos tél 0 fok körüli középhőmérsékletű országos viszonylatban.

Egy kis visszatekintés, a nagykanizsai hivatalos meteorológiai állomás adataival:

Havi vagy évszakos átlaghőmérsékletek.

Az elmúlt 10 év telei közül néhány:

2006/2007 tél 4,03 fok.
- december 2,7 fok
- január 4,2 fok
- február 5,2 fok

2012 február -2,9 fok.
2013/2014 tél +3,1 fok.
2014/2015 tél +2,6 fok.
2015/2016 tél +2,5 fok.
2017. január -5,3 fok.
2017. december 2,8 fok.

100 évvel ezelőtti telek:

1909/1910 tél +3,2 fok.
(1910 december +5 fok)
1914/1915 tél +2,7 fok.
(1915 december +6 fok)
1915/1916 tél +3,5 fok.
(1916 december +4,9 fok)

Aztán 1916/1917 telén február átlaghőmérséklet -4,9 fok.
1917-ben sok hó esett, kétszer volt 45 centis hó.

1920. január-február hó nélkül telt.
1921. január átlaghőmérséklet +4,1 fok.
Majd ez év novemberében 9, decemberében 24 napon át fedte hó a talajt.
1922. januárjában 14 napon havazott.

Aztán:
1924. januárban 29, februárban 24 és márciusban 14 hótakarós nap volt. Februárban 14-szer havazott.
1925. február +5,1 fok, december 21 hótakarós nap.
1926. január 20 hótakarós nap, február +5,5 fokos átlag.

Tehát régen is voltak enyhe telek egymás után, sőt enyhébbek is, mint a mostani, csak az emberek emlékezeteiben sokkal jobban megmaradtak a nagy, havas, hideg telek, mint az enyhe telek.

Örüljünk az enyhe télnek, élvezzük az előnyeit és reméljük, hogy ilyen időjárással telik az évszak hátralévő része is.

Korábban írtunk róla:

Ha tetszett a cikk, kövesd a Hobbikertet a Facebookon is!

BEZÁR

Vélemény, hozzászólás?