Szalmabálából kiskert

Szalmabálából kiskert

Vajon mit szólnak majd a szomszédok, ha meglátják, hogy idén tavasszal szép sorokba rendezett szalmabálákat öntözünk a veteményesben nagy gonddal?

 

"Minden rendben? Jól érzed magad?" – fogják majd kérdezni, illetve a "Kecskét vagy lovat fogsz itt tartani???" és az "Egészen pontosan mit művelsz??" is nagy eséllyel elhangzik majd.

Ekkor nem lesz más dolgunk, mint türelmesen elmagyarázni az ámuló kérdezőnek: zöldséget fogunk nevelni, mégpedig úgy, hogy közvetlenül a szalmabálákba ültetjük a palántákat. A szomszéd valószínűleg kétkedve fogadja majd ezt a hírt: a terv nem fog beválni, mivel a zöldségeknek tápanyagokra van szükségük, amelyeket a talajból vesznek fel. Tehát bármit is ültessünk a szalmabálákba, híján lesznek a szükséges tápanyagoknak... már ha eleve bármi megterem a szalmabálán!!!

És ekkor mi szépen, nyugodtan felvilágosítjuk, hogy bármilyen őrültségnek is hangzik, a szalmabála-kertészkedés tudománya olyan egyszerű, mint a faék.

szalmabalabol kiskert 02

A szalmabálák előkészítése

Két héttel a palánták kiültetése előtt kezdjük meg a szalmabálák "kondicionálását", azaz előkészítését. Hogy ez miből áll? Abból, hogy nitrogént és vizet juttatunk a bálákba, hogy a bálák belsejében (természetesen is előforduló) baktériumokat tápláljuk azzal. A baktériumok – köszönhetően a táplálékforrásnak (nitrogénnek) és a víznek – néhány melegebb nap alatt szaporodásnak indulnak, míg végül megtelepednek a bálák egészében.

Ekkor a baktériumok elkezdik lebontani a szalmaszálak magas széntartalmú sejtfalát. A folyamat során hő keletkezik – a bálák érezhetően felmelegednek – a belsejükben pedig létrejön a növényeink számára oly értékes új táptalaj.

És ugye itt ugyanarról a szalmáról beszélünk, amelyet előző nyáron az anyatermészet alkotott meg a talajból felvett nitrogén, foszfor és kálium (a Földön előforduló bármely növény három alapvető építőköve), valamint különböző mikrotápanyagok vagy más néven nyomelemek (mint például vas, kalcium, magnézium és cink) felhasználásával.

Minden, ami valaha ezen a bolygón élt, végül lebomlik vissza a talajba: a szétesett sejtekből, felszabaduló molekulákból pedig új élet sarjad: a fiatal növények gyökerei felszívják azokat, az átalakulás révén új organizmus jön létre.

Ezt a folyamatot öt fontos lebontó ágens segíti: rovarok, férgek, gombák, penész, valamint baktériumok.

Mindezek közül a legkisebb, mikroszkopikus méretű, de leghatékonyabb ágens, a lebomlás motorja, a baktérium, amelynek közvetítésével a lebomló organizmus molekulái egy másik, új organizmus kialakulásakor mintegy "újrahasznosulnak".

A kondicionált bálák készen állnak a növények fogadására. Ez az új, "szűz" talaj mentes a növénybetegségektől és rovarfertőzésektől. Ezzel szemben a tavalyi kerti talaj jó eséllyel rejt áttelelt kórokozókat és kártevőket, nem beszélve a több ezer gyommagról. Ezért nagyon fontos, hogy soha ne szórjunk régi kerti földet az új szalmabálákra!

szalmabalabol kiskert 03

Milyen növényt ültessünk a szalmabálákba?

A választás nagyon egyszerű: szinte minden növény, amely gyökeret tud ereszteni, jól fogja magát érezni a kondicionált szalmabálákon. Kerüljük azonban azokat a növényeket, amelyek a nagyon savas vagy lúgos termesztőközeget kedvelik, a bálák által előállított "talaj" kémhatása ugyanis a semlegeshez van közel.

Ne ültessünk kukoricát sem, mivel még a legnagyobb bálán is csupán 1-2 növény számára lenne elegendő hely. Az olyan évelő gyökeres zöldségek, mint a spárga vagy a rebarbara, amelyeknek néhány évre is szükségük lehet, míg igazán nagyra fejlődnek, a magas bálákon nincs esélyük erőre kapni. A bálák általában három év alatt összeesnek és helyben lebomlanak, csupán egy kis földkupacot hagynak maguk után.

Ettől eltekintve, gyakorlatilag bármit ültethetünk a szalmabálákba. A levélzöldségek kedvelik a szalmát, akárcsak a gyökérzöldségek, a tökfélék, a fűszer- és gyógynövények, de még a különböző virágok is.

Ha közvetlenül magot vetnénk a bálákba, a bálák tetején alakítsunk ki a magoknak egy-egy kis "fészket" steril ültetőkeverékből. Palánták kiültetésekor egyszerűen fúrjunk lyukakat a bálákba, ezekbe duggassuk le a fiatal növényeket.

Ha eddig eljutottunk, már el is mondhatjuk magunkról, hogy a szalmabála-kertészkedés mesterei lettünk!

A szalmabála-veteményes tehát számos előnnyel jár a hagyományos kertészkedéssel szemben. Ezek közé tartozik, hogy a bála mentes a gyommagvaktól, növénybetegségektől, rovarkártevőktől, illetve a pH-értéke semleges, ami alkalmassá teszi gyakorlatilag bármilyen gyökeres növény befogadására.

A magas bálák továbbá a kertész kényelmét is szolgálják: a növények ültetésekor, illetve betakarításkor nem kell a földig hajolgatni. A földet nehéz arrébb hordani, a szalmabálák viszont, ha már a helyükre kerültek, megkímélik a kertészt a hagyományos kertészkedéssel járó sok fizikai megpróbáltatástól.

Ha tetszett a cikk, kövesd a Hobbikertet a Facebookon is!

BEZÁR

Vélemény, hozzászólás?