Szerecsendió: áldás vagy átok?

Szerecsendió: áldás vagy átok?

Több fűszer is készül belőle, de egyik sem teljesen veszélytelen. Néhány dolgot feltétlenül tudni kell róla a használata előtt.

 

A karácsonyi receptek olvasgatásának hatására a szerecsendió minden bizonnyal azoknak is a kezébe kerül, akik az év többi részében megfeledkeznek e csodás fűszer használatáról. De vajon mi minden történik a szerecsendióval, amíg az ünnepi süteménybe kerül?

A Csendes-óceánban fekvő Maluku-szigetek nem véletlenül kapta a Fűszer-szigetek elnevezést. Az indonéz szigetvilághoz tartozó terület több más csodás fűszernövény mellett a szerecsendiónak is őshazája, amelynek a XIX. századig egyben egyetlen beszerzési forrása is e térség volt. Az erős, egzotikus illatának és édeskés ízének, valamint mámorító hatásának köszönhetően Európában is igen kedvelt szerecsendiót a kereskedők borsos áron kínálták, így az angolok ádáz harcokat vívtak a szigeteket ellenőrzésük alatt tartó hollandokkal a kereskedés jogáért, illetve termőképes magok megszerzéséért.

szerecsendio 03

A Myristica fragrans egy kétlaki, örökzöld növény, amelynek termőterülete az indonéz szigetvilágon kívül ma már Pápua Új-Guineára, Malajziára, Indiára, sőt a Karib-szigetekre is kiterjed. Az akár 20 méter magasra is megnövő fa első ízben a telepítés után hét évvel hozza csonthéjas gyümölcsét, amelynek héja éréskor kettéválva felfedi a magjának – vagyis a szerecsendiónak – nagy részét burokként fedő pirosas magleplet. A szerecsendióból és a maglepelből aztán szokatlan módon két különböző fűszer készül.

A szerecsendió valójában frissen reszelve mutatja meg teljes ízvilágát, mi azonban többnyire őrölt, vagy aprított formában találkozunk vele. A termés beérésekor a szerecsendióról lehántják a magleplet, majd a tűző trópusi napon addig szárítják, amíg a mag olyan keményre zsugorodik a héjában, hogy rázásra zörgő hangot ad. Ekkor a héjat feltörik, majd a szürkésbarna, barázdált magok feldolgozásra kerülnek. A magleplet megszárítva, majd megőrölve szintén fűszerként árusítják.

A szerecsendiót mámorító hatásának kiélvezésére sokfelé előszeretettel használják, a fűszer túlzott fogyasztásától azonban nemcsak erős pszichoaktív hatásai, hanem a mérgezésveszély miatt is óvakodnunk kell. A szerecsendió által jelentős mennyiségben tartalmazott, és például a kaporban is megtalálható miriszticin túlzott bevitel esetén zavarodottságot és memóriazavart, alkohollal együtt fogyasztva pedig akár hallucinációt is okozhat.

szerecsendio 04

Fontos!

Szerecsendió tartalmú ételmaradékot soha ne adjunk a háziállatoknak, mert az miriszticin-tartalma révén számukra halálos lehet.

Egyes vidékeken levest főznek a szerecsendióból, míg máshol füstölve fogyasztják. Zöldségételekben leggyakrabban krumpli, spenót és tök mellett jelenik meg, az italok világában pedig a forralt bor, a rumpuncs, illetve a tojáslikőr kedvelt összetevője. A boltok polcain leginkább egyes sütőipari termékek, szirupok, szószok, édességek, illetve bizonyos húskészítmények ízesítőjeként találkozunk a fűszerrel. A maglepelből leggyakrabban lekvár készül, cukorral felfőzve pedig illatos édességként fogyasztják.

A szerecsendió egytized részben illóolajat tartalmaz, amelyet szappanok és illatszerek mellett például köhögéscsillapítók, illetve fogkrém gyártása során is felhasználnak, egyes élelmiszeripari termékekben pedig az őrölt szerecsendiót helyettesítik vele. Az illóolaj kivonása után megmaradó anyagot az őrlésre kerülő szerecsendióhoz adva dolgozzák fel. A szerecsendióból egy gazdag, vörösbarna színű vaj is nyerhető, amely a kakaóvaj helyettesítésére szolgálhat, illetve reuma elleni kenőcsöknek is kiváló alapanyaga.

Ha tetszett a cikk, kövesd a Hobbikertet a Facebookon is!

BEZÁR

Vélemény, hozzászólás?