Újra támad a sövényrágó!

Újra támad a sövényrágó!

Hamarosan kirepül az utóbbi években nagy riadalmat és tarkopasz bokrokat okozó selyemfényű puszpángmoly első nemzedéke.

 

Az eredetileg ázsiai elterjedésű, közepes méretű moly első hazai példányát 2011-ben gyűjtötték be, Sopron környékén. Azóta már végigrágta az országot, Debrecentől Szegedig, számtalan helyről jelentették előfordulását.

A rettegett kártevő mindkét pár szárnya selyemfényű fehér, széles barna szegéllyel, az első pár szárny középtájékán, további barna folton jellegzetes fehér félholddal. Megfigyeltek teljesen barna egyedeket is, de a félhold alakú fehér folt ezeknél is szembetűnő volt. A fő bűnös, a fejlett hernyó nagyjából 4 cm hosszúságú, sárgászöldes alapszínű, rajta fekete és világossárga sávozással, illetve fekete pöttyökkel, melyekből fehér szőrcsomók állnak ki (lásd a fenti képen).

A faj a sövénynek is előszeretettel ültetett puszpáng (Buxus) fajok károsítója. Eredeti élőhelyén 5, Európában általában 3 nemzedéke van évente, vagyis 3 rajzásra kell felkészülnünk. Az áttelelő hernyók az eddigi tapasztalatok szerint, március vége és április közepe között aktivizálódnak (amikor a hőmérséklet eléri a 9-10 ⁰C-ot). Az 1. nemzedék június elején, a 2. július végén-augusztus elején, míg a 3. szeptember második felében repül.

A nőstények csomókban rakják petéiket a levelek fonákára. A kikelő hernyók a levelek hátoldalán élnek, persze rejtőzködve, először csak hámozgatják a leveleket, azaz csak a levél egyik oldaláról rágják le a levél szöveteit. Ha nem vagyunk résen, akkor már a teljes levéllemezt elfogyaszthatják, mire észrevesszük őket, erős fertőzöttség esetén csak a szárak és levélnyelek árválkodnak a növényen. A rágáskép, a szövedék és a nagy méretű szemcsés ürülék segítségével hamar rájöhetünk, ki legelte le a bokrainkat. A fejlett hernyók bábozódáshoz készülve leveleket gyűjtenek maguk köré, ezeket lazán összeszövik, itt történik a bábozódás, ebből repülnek ki majd a lepkék.

Mivel Magyarországra nézve új kártevőről van szó, fontos a faj elterjedésének, biológiájának, rajzásdinamikájának megismerése. Ezért lényeges, hogy ha bokrainkon megjelenik, jelentsük be a Nyugat-magyarországi Egyetem honlapján, itt. A honlapon keresztül 2015 december 31-ig érkezett bejelentések az alábbi térképen láthatók (fehér színnel a 2012. évi, kék színnel a 2013. évi, sárga színnel a 2014. évi és piros színnel a 2015. évi megfigyelések).

Forrás: http://emevi.emk.nyme.hu

A puszpángmoly elleni védekezést már kora tavasszal el kell kezdeni. Az áttelelő nemzedéket a többnyire a hajtásvégeken megfigyelhető, kettesével-hármasával összeszőtt levelek buktatják le.

Puszpángmoly

Ezeket az ágakat le kell vágni, meg kell semmisíteni. Nagyon fontos, hogy folyamatosan figyeljük, alaposan vizsgáljuk át a növényeinket, mert egészen őszig károsítással kell számolnunk. A hernyók inkább éjjel esznek, ekkor talán könnyebb őket észrevenni. Házi kertben általában a fertőzött részek eltávolítása elégséges megoldás. Nagyobb mértékű rágások, akár tarrágás esetén is próbáljuk meg a puszpángot erősebben visszavágni, hogy regenerálódását elősegítsük, nincs minden veszve, mert nagyon jó a megújuló képessége.

Puszpángmoly

Sajnos a biológiai védekezés nem túl hatásos, a Bacillus thuringiensis készítmények (pl: Dipel ES) csak nagyon korlátozott időszakban fejtik ki hatásukat (fiatal hernyók ellen, amik védetten élnek, így el sem éri őket a szer), és kijuttatva is nagyon rövid ideig őrzik meg hatékonyságukat.

Ha annyira súlyos a fertőzés, hogy kénytelenek vagyunk bevetni valamelyik növényvédőszert, akkor alkalmazhatunk kitinszintézis gátlót (pl: Dimilin 25 WP), piretroiddal kombinálva (pl: Decis 2,5 EC), ezek azonban csak a fiatal hernyókra hatásosak. Valamennyi alaknál ajánlottak a felszívódó szerek pl. Mospilan, Gazelle, Runner.

Jó hír, hogy lassan a madaraink is felfigyelnek a kártevőre, a megfigyelések is alátámasztják, hogy egyre több madárfaj szedi össze a selyemfényű puszpáng-moly hernyóját.

Ha tetszett a cikk, kövesd a Hobbikertet a Facebookon is!

BEZÁR

Vélemény, hozzászólás?