Lépésről lépésre megmutatjuk, hogyan készül a töklámpás! Nézd meg, milyen egyszerű, és ha van rá egy fél órád, próbáld is ki!
Bár a töklámpás készítését sokan angolszász szokásnak hiszik, nem árt tudni, hogy készítése a halloween ősi kelta hagyományokból kialakult ünnephez kötődik. A kifaragott és belülről világító sütőtök kezdetben az aratási idényhez kapcsolódott, már jóval azelőtt, hogy az Egyesült Államokban a halloween szimbólumává vált volna.
Nekünk is van világító tökünk, méghozzá Salamoné!
A töklámpás ugyanakkor megjelenik a magyar történelemben is. A történet szerint a trónja visszaszerzésében mesterkedő Salamon királyt (Árpád-házi magyar király 1063-1074 között) Szent László (Árpád-házi magyar király 1077-1095 között) a visegrádi vár alsó tornyába záratta, és ott szigorúan őriztette. Az őrség a biztonság kedvéért éjszakánként töklámpásokkal (korabeli viharlámpákkal) világította meg a tömlöcként szolgáló tornyot, hogy időben észlelhessék az esetleges hívatlan betolakodókat. A Dunán arra hajózóknak biztos tájékozódási pontként és visszatérő beszédtémaként szolgált a toronyban fénylő megannyi "Salamon töke". Innen az azóta is sokszor emlegetett szólás: "fénylik, mint a Salamon töke!" Ismerős, ugye?
Most pedig lépjünk a tettek mezejére! Ha már megvettük a töklámpásnak való tököt, faragjuk is ki! Igen ám, de hogyan? Következzen képes útmutatónk azoknak, akik életükben először vesznek a kezükbe tökfaragó kést.
Mindenekelőtt lássuk, mire lesz szükségünk a töklámpás elkészítéséhez:
- egy-két szép nagy, formás tök
- toll vagy vékony filctoll a kivágandó minta megrajzolásához
- kartonlap, ha a mintához először sablont is készítünk
- rövid pengéjű, éles, hegyes kés a faragáshoz
- kanál a tök belsejének kivájásához
- mécses vagy gyertya a kész töklámpás belsejébe
Jobb, ha előre tudjuk: ha a választott tök külseje sima, könnyebb lesz a dolgunk vele, mint az erősen barázdált tökkel.
Körben vágjuk le a tök tetejét úgy, hogy utána vissza is tudjuk rá helyezni, mint egy kalapot. Azaz a vágás iránya ne függőleges legyen, hanem a tök középpontja felé dőljön.
Ha recés élű kést használunk, fűrészként tudjuk mozgatni, és annak is kisebb az esélye, hogy félreszalad. A kalap tetejére vágjunk szimmetrikus mintát.
Kanállal vájjuk ki a tök puha belsejét a magokkal együtt. A magokat semmiképp ne dobjuk ki: leöblítve és megszárítva fűszerezzük és pirítsuk meg, de ha nem szeretjük a tökmagot, tegyük ki a kertbe a madaraknak, ők egészen biztosan hálásak lesznek a finom csemegéért. Figyeljünk arra, hogy a tök alja, ahol mécse helye lesz, legyen egyenletes, vízszintes.
Készítsünk arcot a töknek: ha törekszünk a szimmetriára, előre rajzoljuk meg és vágjuk ki kartonból a lámpás szemét, száját, orrát. A biztos kezű tökfaragók sablon nélkül is dolgozhatnak. Nem tudunk hibázni, ha finom mozdulatokkal, kényelmesen haladunk.
Mindenkinek a saját fantáziájára és ügyességére van bízva, milyen ábrázatot készít a töknek: lehet kísértetiesen rémisztő, mulatságos vagy éppen kedves, mosolygós fizimiskájú. Természetesen az interneten is gyűjthetünk ötleteket.
A kész lámpásba tegyük be a teamécsest vagy egy rövidebb gyertyát. Magas oldalú üvegtartóban állítsuk a tökbe, és amíg ég, ne hagyjuk a tököt felügyelet nélkül.
A LED-es teamécsest jó szívvel ajánljuk: ugyanolyan hatást kelt, mint hagyományos társa, legalább annyi ideig világít, de nem forrósodik fel, nem kormoz. Tehát abszolút biztonságos, gyermek- és kisállatbarát.
