Kedves Fórumozók!
Hosszadalmas utánajárásom eredményeként sikerült lektorált, publikált szakmai irodalmakban meglelnem a nagy valószínűséggel valós információt:
Egyrészt:
\" Kínában, a Himalája lábánál termő farkasbogyó (Lycium Barbarum) nem azonos a Magyarországon sövénynövényként ismert farkasbogyóval (Scopolia carniolica)!\"
Másrészt:
\"Az észak-kínai Ningxia Hui Autonóm területen élők számára a Lycium bararum L. egy kisméret, vörös, gyógyhatású bogyó, amelyet a nyugaton élők farkasbogyóként ismernek, ázsia-szerte pedig Di Gu Zi-nak, Kei Tze-nek vagy Gou gi zi-nek (Gojinak) hívnak.
Kínában csupán 10 Lycium faj létezik. Ezek közül 7 faj, 3 fajta és 35 kultúrnövény-változat található Észak-Kínában. Ezek közül a legnagyobb megbecsülésnek gyógyhatásának köszönhetően a Lycium barbarum örvend. A többit rosszabbnak vagy másodrangúnak tartják.
A Lycium barbarum kizárólag Észak-Kína Sárga folyóhoz közeli kis területén nő: a Ningxia Hui Autonóm Területen és a Xinjiang Uygur Autonóm Területen.
A Lycium Chinense Miller, a farkasbogyó nagyon közeli, mindamellett jól megkülönböztethető rokona mind a tápanyagtartalmat, ind pedig a bioaktív tulajdonságokat tekintve kismértékben alulmarad a kínai farkasbogyóval szemben. A Lycium Bhinense Miller Észak-Kína Ningxia, Gansu, Hebei, Nei Monggol, Qinghai, Shanxi és egyéb területein őshonos.
2001-ben és 2002-ben összehasonlítottuk a kínai farkasbogyó antioxidáns értékeit egyéb, Kínában található faraksbogyókéval. Jóllehet mindkettőt bármilyen ismert tápanyagnál értékesebbnek tartottak, a Lycium Chinense jelentőesen kisebb ORAC értékkel bír (202 vmTE/g), mint a Lycium barbarum (303 vmTE/g)\"
(idézet Gary Young ND, Dr. Ronald Rawlence PhD. és Marc Schreunder - Ningxia Wolfberry: A Tökéletes táplálék c. könyvől)
Valamint kaptam még olyan választ szakértőtől, hogy:
\"A rendkívül magas ásványi anyag, nyomelem, vitamin és antioxidáns tartalmáról közismert goji bógyó (vagy lícium gyümölcs) csak Kínában terem, mert ott van megfelelő időjárási-, domborzati- és természeti viszony. Ugyanis a Himalája vízgyűjtő területéről érkező temérdek csapadék kioldja az ásványi anyagokat a talajból, majd összegyűlik a Jangce völgyében, kivételes minőségű öntözővízként szolgálva ezzel goji gyümölcsösök számára.
A Magyarországon vásárolható goji növény bár elvileg ugyanaz a faj (Lycium Barbarum), de soha nem fog olyan összetételű goji bogyót teremni (ha egyáltalán gyümölcsöt hoz), mint a Kínában nevelkedő társa. A hazai goji inkább dísznövény funkcióját töltheti be.\"