Kedves János! Termesztése Az áfonya méréskelt éghajlati területekről származik, így hazánk éghajlati adottságai megfelelnek a termesztéséhez. A májusi virágzás idején már megvan a kellő napi középhőmérséklet, az ilyenkor esetleg jelentkező talajmenti fagyokat a virágok elviselik. A július-augusztusi éréskor a bogyók elegendő napsütést és meleget kaphatnak. A fajok, fajták téli fagytűrő képessége is megfelel teleinknek. Az áfonya vízigényes növény, így hazánkban sem az évi csapadék mennyisége, sem annak eloszlása nem megfelelő. Ezért a vízutánpótlásról öntözéssel gondoskodni kell. A termesztés legérzékenyebb pontja a talaj, az áfonya erre a tényezőre a legérzékenyebb. Amennyiben a talajjal szemben támasztott igényeit sikerül kielégítenünk, úgy sikeresen termeszthetjük. Ellenkező esetben áfonyanövényeink könnyen a kipusztulás szélére sodródhatnak. A 4,2-4,8 pH-értékű, azaz savas kémhatású, jó vízgazdálkodású, laza talajú területek közül mindazok alkalmasak telepítésre, amelyek öntözhetőek, felszíni vízelvezetésük biztosított. Ültetvénytelepítéskor ezért nagy körültekintéssel kell eljárni, gyakran teljes talajcserét is végeznek a sikeres termesztés érdekében. Házikertekben azonban ennél sokkal olcsóbb – bár hasonló – eljárást kell követnünk a megfelelő talajviszonyok kialakításához: Ássunk egy nagyjából 80×80×80 cm-es gödröt, béleljük ki fóliával (a fóliát a vízelvezetés érdekében sűrűn ki kell lyuggatni), az így előkészített ültetőgödröt töltsük föl
savanyú tőzeg (pl. a legtöbb mezőgazdasági áruházban kapható Novobalt tőzeg) és homok fele-fele arányú keverékével. Az esetek többségében homok helyett alkalmazható a gödörből kiásott föld is. Legjobb, ha eleve tápanyaggal feltöltött tőzeget veszünk, ellenkező esetben magunknak kell a kezdő tápanyagfeltöltésről gondoskodnunk valamely lassan oldódó műtrágya alkalmazásával.A magas bokrú áfonya gyökérrendszere sekély, a talajművelésnek ehhez kell igazodnia. Talaját csak akkor bolygassuk, ha a gyomosodás indokolja. Inkább rendszeres kaszálást alkalmazzunk. Az áfonyának árt a sok só. Ennek elsődleges forrásai a különböző nitrogéntartalmú műtrágyák. Ezért ezeket körültekintően használjuk. Minden évben igényli a nitrogénműtrágyát, de a foszfort és a káliumot nem. Az ültetés utáni első két évben nem igényel tápanyag-utánpótlást. Ekkor az öntözővíz pontos adagolása a legfontosabb. Nitrát formájában soha ne juttassunk ki nitrogént. Az ammónium-szulfát és a karbamid a megfelelő nitrogénforrás. üdv :Gergő