Kedves Tamás!Látom, hogy rendszeresen használ a konyhakertben szenyvíziszapot és így annak beltartalmi értékeivel teljes mértékben tisztában van. A patogenitás kérdéskörén túl is lépnék, én csak arra lennék kiváncsi, hogy a szenyvízben levő mosó és mosogatószerek milyen maradvány értéket képviselnek ebben a matériában. Nem vitatom hasznosságát, de én azért mégsem pakolnám vele tele a kertemet. A hormonok és gyógszer maradványok pedig úgy kerülnek bele, hogy az emberi szervezet a salakanyagokkal kiüríti a szervezetből. Konkrét kutatások bizonyították, hogy a már megtisztított és a folyókba visszaengedett víz tartalmazza ezeket a cuccokat. Egyes halfajoknál kimutatták az ivar váltását, ami annyit jelentett, hogy a korábban hím egyedek, a női nemi hormonok, fogamzásgátlók hatására nemet váltottak és hímből, nőivarú egyedekké avanzsáltak. Én azért bátorkodtam feltételezni, hogy az iszapban is lehet, mert ha a megtísztított részben van, akkor ott is lehet. Nem tudom, csak feltételezem. Én ennyire nem értek hozzá, de fenntartásaim vannak. Soha nem elemeztem szenyvíziszapot, így annak belbecsét sem ismerem, ellentétben Önnel. Tekintettel arra, hogy én nem merültem el ennek szakirodalmában, de nem is szándékozom, ezért bátorkodom megkérdezni, hogy ezekben az urbanizált/ipari szenyvízekben a nem természetes eredetű anyagok / mosogatószer, mosószer, tusfürdő stb. mennyi idő alatt és tulajdonképpen milyen összetevőkre bomlanakk el a kezelés során. A pottyantós klotyók anno egészen más kategóriát képviseltek, azokba ilyen cuccok nem kerültek. Azok totál biok voltak, ott tulajdonképpen a patogenitás volt, elsősorban az E.coli szempontjából a kérdés.A másik kérdésem az lenne, hogy nagy valószínűséggel Mg hiányban szenvedő növény esetén miért nem jó a hiányban levő tápanyag pótlása, illetve a többi tápelemhez képest milyen arányban képviselteti magát a Mg és Fe az iszapban. Amennyiben ez az anyag feltétel nélkül hasznos, akkor miért kell a mezőgazdasági felhasználásához engedély? Megtisztelő válaszát várva : Zsolt