Kedves Tamás!Azt sajnos nem tudom megmondani h a sárgás levelekre jó e vagy sem a szennyvíziszap, de az biztos h nagyon jót tesz a növényeknek és a talajnak is. Erre van tanulmány és szakirodalom is bőven. Gabona és lucerna alá nagyon jó hatású ez tapasztalat. Konyhakertben is nagyon látványos a hatása. Hallomásból tudom h ültetés előtt a gyümölcsfák alá kirakott iszap nagyon segíti a fák gyors fejlődését.Hogyan juttasd ki: - a sorok közé szétszórod és bedolgozod a földbe. - ősszel miután leérett a gyümölcs a szárak köré kis árkot ásol és abba helyezed az iszapot majd visszatemeted rá a földet, így trágyázták a régi idős emberek a szőlőt a kerti wc-ből kivett fekáliávalJogszabály is szabályozza az iszap kihelyezésének feltételeit, de azzal nem vesztesz semmit ha kipróbálod pár fa alatt. Nagyon fontos h kapjál jegyzőkönyvet az iszap összetételéről amiben jól látod majd a tápanyag értékeket és a nehézfém tartalmat. Ha a nehézfém tartalom határ érték alatti akkor nyugodtan trágyázhatsz vele mert az nem okoz problémát. A másik dolog amivel vigyázni kell vele az a fertőzés veszély ami csak a friss iszapnál lehet probléma, de a rothasztott vagy 6 hónapnál tovább tároltnál nem okoz problémát. A gyógyszer maradékokról meg annyit h hogyan is kerül bele? Ha akkor nem okozott problémát…Ja és fekália nincs benne mert a fekália lebontásának a maradéka ez ami nem más mint mikrobiológiai élőlények tömege + minimális szőr és hajszál. Ha kipróbálod írd meg a tapasztalataidat.Üdv:Zoli

Kedves Tamás!Látom, hogy rendszeresen használ a konyhakertben szenyvíziszapot és így annak beltartalmi értékeivel teljes mértékben tisztában van. A patogenitás kérdéskörén túl is lépnék, én csak arra lennék kiváncsi, hogy a szenyvízben levő mosó és mosogatószerek milyen maradvány értéket képviselnek ebben a matériában. Nem vitatom hasznosságát, de én azért mégsem pakolnám vele tele a kertemet. A hormonok és gyógszer maradványok pedig úgy kerülnek bele, hogy az emberi szervezet a salakanyagokkal kiüríti a szervezetből. Konkrét kutatások bizonyították, hogy a már megtisztított és a folyókba visszaengedett víz tartalmazza ezeket a cuccokat. Egyes halfajoknál kimutatták az ivar váltását, ami annyit jelentett, hogy a korábban hím egyedek, a női nemi hormonok, fogamzásgátlók hatására nemet váltottak és hímből, nőivarú egyedekké avanzsáltak. Én azért bátorkodtam feltételezni, hogy az iszapban is lehet, mert ha a megtísztított részben van, akkor ott is lehet. Nem tudom, csak feltételezem. Én ennyire nem értek hozzá, de fenntartásaim vannak. Soha nem elemeztem szenyvíziszapot, így annak belbecsét sem ismerem, ellentétben Önnel. Tekintettel arra, hogy én nem merültem el ennek szakirodalmában, de nem is szándékozom, ezért bátorkodom megkérdezni, hogy ezekben az urbanizált/ipari szenyvízekben a nem természetes eredetű anyagok / mosogatószer, mosószer, tusfürdő stb. mennyi idő alatt és tulajdonképpen milyen összetevőkre bomlanakk el a kezelés során. A pottyantós klotyók anno egészen más kategóriát képviseltek, azokba ilyen cuccok nem kerültek. Azok totál biok voltak, ott tulajdonképpen a patogenitás volt, elsősorban az E.coli szempontjából a kérdés.A másik kérdésem az lenne, hogy nagy valószínűséggel Mg hiányban szenvedő növény esetén miért nem jó a hiányban levő tápanyag pótlása, illetve a többi tápelemhez képest milyen arányban képviselteti magát a Mg és Fe az iszapban. Amennyiben ez az anyag feltétel nélkül hasznos, akkor miért kell a mezőgazdasági felhasználásához engedély? Megtisztelő válaszát várva : Zsolt

Kedves Tamás!Hogy a bakter altagjában van az, hogy én próbálok kérdéseket jól/rosszúl megválaszolni, de ha én teszek fel egy egyszerű kérdést, soha nem kapok választ?

Kedves Zsolt! Rendszeres használat túlzás. 3 évvel ezelőtt trágyáztam vele és azóta nem kellett hozzá nyúlni. A pontos beltartalmi értékét akkreditált labor vizsgálatból tudom. Környezetvédelmisként dolgozok és a munkámból adódóan találkoztam ezzel az anyaggal. Ezért is a labor vizsgálat. A vizsgálat nitrogén foszfor és kálium mellett nehézfém és szénhidrogén maradványokra terjedt ki. Magára a mosószer maradványokra, gyógyszer maradékokra nem. Az iszap foszfor tartalma a szervesanyagból és a foszfátok lebontásából keletkezik. Ez a foszfor formát már könnyen tudják hasznosítani a talaj baktériumok. Az iszapnak van egy nagyon nagy + hatása. Azonkívül h segít visszaállítani a talaj mikrobiológiai állapotát amit a műtrágyázás miatt csökken, hogy a víztartó képességének köszönhetően a szárazabb időjárási viszonyok mellett jobb termést eredményez. Az említett tanulmányról én is hallottam de a pontos részleteket nem ismerem. Simán eltudom képzelni egy gyógyszergyártó cég szennyvízének élő vízbe történő beengedése környezetében az esetet de pl a Dunában elég nehezen képzelném el. Pl ha ilyen káros lenne a tisztított szennyvíz akkor a Budapesti lakosok igen betegek lennének hisz a Duna vizét isszuk. Minden esetben a koncetráció mértékét kell figyelni. A valódi probléma az h a szervezetünket mindenféle rossz hatás éri és ezeknek a mértékét szeretnénk csökkenteni. Ezt mindenkinek saját magának kell eldöntenie h miként szeretné. Pl én megpróbálom a passzív dohányzásomat minél jobban csökkenteni, nem iszok, rendszeresen sportolok,lehetőség szerint az étkezésemre is odafigyelek. Ebben az esetben is azt kell eldönteni Tamásnak h inkább a vegyipari termékkel próbálja meg kezelni növényét vagy próbál természetesebb anyagokkal amiknek vannak kockázatai. Ezek a kockázatok nem kisebbek mint a vegyi anyag előállításával járó kockázatok csak más mienek. Iszap és iszap közt is van különbség. Pl a fővárosi iszapot nem biztos h már felhasználnám a konyhakertemben de egy kistérségi tisztítóból származót már igen. Szabályozni azért kell törvényben mert Mo területének többsége nitrát érzékeny, és a nehézfém tartalom miatt a szervezetben való felgyülemlés az indok.Az iszapban is található Mg és egyéb fémek ezek mennyisége változó mint ahogy a többi összetevője is. Ezért mindig be kell vizsgáltatni mielőtt felhasználásra kerülne.Úgy vélem h Tamásnak van elég információja h dönteni tudjon. A lényeg az h a növényei helyre jöjjenek és finom jó minőségű terméke legyen. Üdv:Zoli

kedves hozzászólók! Én még csak felderitő állapotban vagyok a szennyviziszap terén mert az egyik ismerősőm dolgozik a szennyvíztelepen és Ő ajánlotta. Nála már volt vele trágyázás de még nem igazán jelentkezett a hatás mivel nem komposztálta be hanem egyenesen ki a kertbe és berotálta. Akik már régebben vittek belőle azok jó véleménnyel vannak róla csak legalább 2 év kell mire kezd elbomlani. Vettem a fáradtságot és elmentem megnézni. Ez olyan sötétszürke túrószerü anyag. teljesen szagtalan és aránylag könnyű Úgy nézem mintha csak WC papirbol állna Összetételről nem sokat tudtak mondani állitólag valahol van valami bevizsgálási jegyzőkönyv. Azt mondták egyáltalán nem veszélyes pH semleges és nagyon sok nyomelemet tartalmaz P és K tartalma kimagasló. Ugyan ugy kell vele bánni mint a többi trágyával.Remélem az kertem nagyon kemény kötött fekete belvizes talaján valamit javítani fog.ki akarom próbálni összekeverem disznótrágyával mert az nagyon tömény és savas a komposzt mellé csinálok még egy kupacot és ültetek a tetejébe tököt és majd kiderül hogy birja.

A gyümölcsfáim sárgaságára vettem WUXAL MICROPLANT SZUSZPENZIÓT a háti motoros 15L-es tartályába 1dl öntöttem és néhány fám szépen bezöldült főként alma és néhányra viszont egyáltalán nem hatott egy körtére és két szilvára. Igaz hogy még csak egyszer kaptak lombtrágyát de már kellene látszani valaminek. Nem tudom ide lehet-e fényképet tölteni?

Kedves Tamás!Nem kell 2 év mert bomlik folyamatosan. Nálunk az első ültetésnél sem láttuk az iszapot. Nagyon oda kell figyelni a mennyiségre amit ki szeretne szórni. Szerintem azért nem volt szaga mert friss préselt iszapot szagolt. Ha kihelyezi a földre és kap egy kis nedvességet kb 1-2 hétig lehet érezni a szagot de nem olyan büdöset mint pl az 1 éves fű komposzt kitermelésénél. Feltétlenül kérje el az iszapvizsgálati jegyzőkönyvet (kötelezően van a telepen) és az 50/2011es korm. rend.-ben szereplő határértékek alapján trágyázzon. Nagyon kis mennyiség kell a földbe belőle, mert nagy a tápanyag tartalma. Ha nem felejti el írja le látott e hatást és mit tapasztalt a tökkel kapcsolatban és mindenképp írja meg h a fák többszöri fejtrágya után reagálnak e.

Ezt az anyagot nem ismerem, de még nem hallottam olyan anyagról, amit feltétlenül komposztálni kellett volna, külön halomban.A talajba való bedolgozás után viszonylag kis mennyiségű anyag viszonylag nagy mennyiségű lebontó baktériummal, gombával találkozik (a komposzthalomhoz képest), így a növények számára felvehető anyaggá való bomlás sokkal gyorsabb lesz, akár tizede idő, mint egynemű halomba rakva.

Még egy új információ a szennyviziszaphoz gyümölcsfák alá terítették kb 5cm vastagon és második évben látszott a hatása igen erőteljes növekedésben tehát mint trágya jó hatással van a fákra viszont óriási mennyiségü gyommagot is tartalmazott. teljesen új fajták és köztük sok paradicsom és káposzta magot .Szinte folyamatosan irtani kellett.Mivel nem akartak vegyszerezni maradt a rotálás.