Kedves Kertbarátaim. Itt e hely nem arra hivatott, hogy szócsatákat vívjunk. Inkább jó kertész módjára segítsünk egymásnak.
Amit a kajszi \"gutaütésről\" a mai tudomány szerint tudhatunk, az a következő.
- Kialakulásához három kórokozó is hozzájárul. (virus, baktérium, gomba)
- A virus (szilvahimlő vírus) és baktérium (pseudomonas syringae) ellen nincs lehetőség permettel védekezni.
- A gomba (cytospora cineta) ellen elsősorban a téli lemosó (réztartalmú)permetezéssel védekezhetünk pl:Nevikén és VektafidR (réz+olaj+poliszulfidkén)Nyáron a rézérzékenység miatt inkább kaptán tartalmú (és felszívódó) permetet használjunk, pl:Buvicidot, Merpán 50 Wp-t.
- A baktérium a téli időszakban aktív, ekkor fertőz.A mínusz 2-3 fokban metszünk a fa védekezési mechanizmusa (fehérjeszintézise) még nem működik, így a fa befertőződik. Utána az idő felmelegszik kialakul a kéreg elhalás. A rákos felületeken az ezt követő újabb lehülés idején tömeges baktériumfertőzés alakul ki. A tömeges elszaporodása folytán elhasználja a növényben felhalmozott glükózt (cukrot), ezáltal a sejteket fagyérzékennyé teszi. A baktérium katalizátorként \"jégmagképző\" állapotot hoz létre, és tulajdonképpen a gutaütés az ágelfagyás.( A mediterrán vidékeken nem ismerik a gutaütést) Mivel e baktérium jelen van mindenhol, így szerepe van a gyümölcsfa virágok fagyérzékenységében, amely miatt már -1, -2 fokon is elfagynak (a jégmagképző tulajdonsága miatt. Megjegyzem, hogy ezeket a baktériumokat használják újabban a hóágyúk vízkeverékében is.
- Védekezés!? Minék kevesebb sebfelületet okozzunk. A zöldmetszés például azért jó, mert őszre behegesedik. A sebkezelés nagyon fontos. Pl: réz (-oxiklorid)por sűrű masszájával bekenjük (azonnal), majd száradás után sebkezelővel (fagél, falzsam...) védjük. Én műanyag alapú festékkel (mint az alvázvédő) szoktam befesteni. !!brutális, nem? Az olajfesték nem jó mert beszívódik. Sőt az almafa törzsének, ágainak repedéseiire is kíváló, mert a vértetű nem tudott megjelenni a repesésekben.
A védekezés még kiterjed a szükséges metszésekre is. A metszőollót 4 szeresen higított hipóba tegyük mintden vágás után (én paradicsomnál is így teszek. Váltó ollóval, egyikkel metszek egyet, addig a másik a hipóban, majd csere)
- Rezisztens(ebb) alanyra oltott csemetét vásároljunk pl: szilva, vadkajszi, tengeri barack.
Talán még annyit, hogy az emberiség állandóan a saját maga által készített csapdákba sétál be. Gondoljunk csak arra, hogy ezekkel a baktériumokkal hóágyúznak, ami nem kis mennyiség. De lehet, hogy a légköri permetezésekkel is már több éve befolyásolják a csapadákképzést. Ja!!! , hogy aztán majd elfagynak a gyümölcsösök. Így kell piacot szerezni a Tunéziába termesztett árunak.
Ej-ej, már megint a huncut politika, az összeesküvés elmélet. No ettől tartsuk távol magunkat, és vissza a csendes, nyugodt kiskertbe, a jószándékú emberek közé!