Amennyiben helyes a diagnózis és tényleg gutaütésről van szó, az lehet részleges is, kivételesen szerencsés helyzetben. A kezdeti tünetek kialakulásakor a beteg ágrészek csonkolásásval a kór továbbterjedése megállitható. Ez esetben az egészséges részből is legalább húsz centimétert le kell vágni, a sebet kezelni és naponta háromszor imádkozni. A kór okozójával kapcsolatos tudományos nézetek még a mai napig ellentmondásosak, de abban egységesek, hogy a kajszit metszeni csak piros bimbós állapottól szabad, fertőtlenitett eszközökkel. Ajánlás, minden egyes sebzés után az eszközt fertőtleniteni. Ez kicsit túlzás és nagyobb gyümölcsös esetében kivitelezhetetlen, de \"fától- fáig \" kivitlezhető. Nyáron ajánlatos hajtásválogatást végzeni, hogy tavasszal minél kevesebb sebzészéssel elérjük a kivánt koronaformát. A lemosópermetezések szerepe sem elhanyagolható. A magam részéről gutaütésre rezisztens fajtát nem igazán ismerek a jelenlegi fajtaválasztékból. Reményeim szerint Judita a későbbiek során nevesiteni fogja őket. További sok sikert kivánva: Zsolt

Azt, hiszem, legjob, lesz, ujat ultetni!udv.

elnézést, egy \"b\" betut, kihagytam, biztos, nem marad megjegyzés nélkul!

Hát igen a legjobb új csemetét ültetni.A gutaütést szenvedett fa teljesenvagy részlegesen elpusztul,ez a folyamat igen gyors,a kórokozó a fa kambiumát,és a háncsszövetet károsítja.Az ágelhalás,vagy a teljes pusztulás akkor következik be,ha az elöbb említett részek pusztulása az ágakban,vagy a törzsben teljesen körbeér.A kórokozó baktérium nyáron a leveleken éldegél,de ott elváltozást nem okoz.Ősszel szaporodik,sebzéseken-a metszés is az!-hatol be a háncsba,és a kambiumba,ahol télen zavartalanul szaporodik.Az elhalás külső tünetei ált.tavasztól nyár végéig láthatóak.Védekezni jól megválasztott idejű metszéssel,és gyakran fertőtlenített metszőollóval,fürésszel,és gondos sebkezeléssel lehet.Ha csak ősszel van módunk metszeni,akkor elötte mindenképpen permetezzünk réztartalmú készítménnyel.

Új fa telepítése mindig az adott helyzettől függ. Amennyiben megmenthető a fa, akkor meg kell menteni. Amikor nem lehet, a válasz adott. Vagy újat ültetünk, vagy a piacon szerezzük be a barackot. Kezdeti tünetek esetén nagyon jó eséllyel meg lehet menteni. Amikor elhatalmasodott a betegség, nincs mit tenni. Kellő szakértelem nélkül az új fánk is jó eséllyel elkapja a betegséget, hacsak nem Judita által javasolt rezisztens fát ültetünk. A magam részéről erre vártam volna Judita részéről a tanácsot, mert itt van a nyakamon a telepités és úgy 40-50 db kajszit kellene pótolnom. Akkor már gutaütésre rezisztenssel csinálnám csak e vonatkozásban ismereteim hiányosak. Nem a \"bö\" bötük érdekelnek, hanem a fajták neve. Megtisztelő válaszát továbbra is várva.

40-50 kajszifát?Szeretnék én ekkora kertet!Ha pedig valaki kinemesítené a gutaütés-rezisztens kajszifajtát kijárna neki egy kertészeti Nobel-díj!!!Bizakodjunk:annak idején a filoxéra járvány is leküzdhetetlennek tünt,de magyar koponyák megmentették a világ szőlőtermesztését!

Kedves Szalai Gáborné! Nem biztos, hogy szeretne ilyen kertet. Én a magam részéről a látványától is elfáradok. Azt is látom, hogy már hülyén fogok meghalni, mert Judita csak nem méltat válaszra. Tőle tudom azt is, hogy a tűzelhalás milyen komoly veszélyekkel fenyegeti a kajszit, bár erre a betegsére tényleg rezisztensek az általam telepitett csonthéjas fajták egytől-egyig. Szeretek tőle minél többet tanulni, annak ellenére, hogy intelligencia kvóciensemmel volt baja múltkor, mert kétségbe vontam a vakondháló ültetés,vetés utáni telepitésének konyhakerti hasznosságát. Itt már az is baj, ha kicsi kétségei vannak az embernek, legyen az gutaütésre rezisztens kajszi, vagy más csoda.

Kedves Zsolt!Én akkora kertet szeretnék,hogy ne lássam a végét,elfáradni kiskertben is lehet,de ha már álmodozom egy nagyobbról,hát merek nagyot álmodni!Én nem olyan régen találtam rá Bálint Gazda Honlapjára,és nagyon tartalmasnak gondolom.Minden tekintetben.Tanít,szórakoztat,elgondolkódtat.Az én kedvencem az a hölgy /?/volt aki szerint azért olyan szépek a növényei,mert folyamatosan ellátja őket vassal.Az öntözővizbe beleáztatot régi lábosa és bográcsa teszi ezt a csodát,évről-évre!Na nekem ez volt a knocke-oute! :laugh:

50 kajszifát pótolni. Kedves Barátom, most panaszkodsz vagy dicsekszel? Vagy nem jártad körül a témát, mielőtt belevágtál. Az nagyon megtisztelő a jelenlévőknek hogy kimagasló tudásunkat hívod segítségül, de azért ez jó tanulság volt számodra. Mint (korábbi) műszaki elárulom a titkot: \"inkább kétszer mérni, mint egyszer vágni\". Félretéve az iróniát,...Elég, ha csak a fagytűrő képességre és a minőségre koncentrálsz. A gutautést? (mint fentebb írták, a metszőszerszám -hipóban történő - fertőtlenítésével éred el. Illetve a nyári (permetezés utáni) zöldmetszéssel kerülheted el. Utána azonnal-órákon belül- le kell festenia vágási felületet. ?? 50 fánál ez nem kismiska! Vagy telepítheted újra. Az sem piskóta.

Kedves Károly! Akkor már ketten vagyunk akik nem jártuk eléggé körbe a témát.Szives figyelmét elkerülte, hogy a kérdést nem én tettem fel, sőt én voltam az aki a metszés időpontjára, az eszközök fertőtlenitésére, a nyári hajtásválogatásra felhivta a figyelmet még Ön elött. Mindenesetre köszönöm, hogy mindezekre Ön is figyelmeztetett. Esetemben nem a gutaütés miatt kell pótolni fákat, de ez mindegy. Több száz fa esetében nem is jelentős mérték. Kertem mérete hektáros nagyságrendekben értelmezhető és szivesen látok mindenkit, aki a sajátját kicsinyli. / munkeszközt biztositok / A vasas knock outra visszatérve: Nincs csoda a tápanyagutánpótlásban. Egyoldalú tápanyagutánpótlással nem érünk el semmit,- hacsak nem azon tápanyag, hiánybetegségéről van szó,- mert relativ hiány lép fel a többi tápanyag vonatkozásában. Szives figyelmébe ajánlom Liebig minimum törvényét. Nincs titkositva, vagy már lejárt a titkositás, mivel elég régi történet. A felvehető és itt a felvehető tápanyagokon van a hangsúly, harmonizálniuk kell egymással és az adott kultúra igényeivel. Ennek fényében totális tévút egyetlen egy mikroelemre, mint csodaszerre helyezni a hangsúlyt. Továbbra is várom a gutaütésre rezisztens kajszik névsorát. további tisztelettel: Zsolt A hülyeség meg akkor is hülyeség, ha a kedvencünk mondja, vagy irja. Nos ebből hiányt nem szenvedtünk.

-Kedves Zsolt!Valószínüleg én vagyok az egyike azoknak akikre gondol!Ha túljutok a megtermelt zöldségeim feldolgozásán ,nagyon szívesen segítek!Persze csak,ha Baranyai./Szűkebb hazám-otthonom/

Kedves Károly! Tekintettel arra, hogy őszinte barátságával tisztelt meg, ismételten megkisérlem a kontaktus fenntartását. Őszintén szólva nem igazán értettem a levelét, de biztos bennem van a hiba. Hol kértem én az őn kimagasló szakmai tudásának a segitségét? Ön bizonyára rossza adót, a cseh2-őt nézte. Arra gondolni sem merek, hogy valami tudatmódosítók üztek Önnel gonosz tréfát. Szólni fogok, ha szakmai segitségre lesz szükségem a műszaki emberektől. Most például a radiátorom termosztátjával vannak gondjaim, de ennek kiküszöbölése folyamatban van. Tekintettel arra, hogy szakirányú egyetemi végzettségem van mezőgazdaság tudományokból, kicsi az esélye annak, hogy az Őn kimagasló szakmai tudására lenne szükségem, bár ez sosem kizárt. Ön az általam irottakból idézett nekem okulásképpen, de azt sem pontosan. Ez kicsit vicces. Festésről én nem irtam. Azt értem, hogy festeni, de milyen szinűre? Azt tudom, hogy bakter esetében zőőőőődre. No ez itt a kérdés. Vélhetően Önnek már a festékkereskedelemben is érdekeltségei vannak. Én nem javasolnám, de mindenki úgy oldja meg, ahogy akarja. Azt sem irta meg, hogy mekkora sebfelülettől javasolja a festést. A teljes sebfelületet, vagy annak közepét kihagyva stb. A speciális sebkezelő anyagok miért nem jók? Azért esetleg mert baktericid hatásúak? Esetleg ezekről még nem hallott? Okulásképpen, ha elfogadja tőlem: A jővőben kétszer olvassa el, hogy én mit irtam és egyszer válaszoljon. Remélem az analógiát felismerte. Maradok további őszinte tisztelője. Még egy aprócska kérdés: Mit jelent a nyári permetezés utáni zöldmetszés? Nyári lemosópermetezést? Mennyi és milyen permetlevet keverjek be? Mondjuk hagyományos permetezővel egyáltalán végrehajtható lenne? Megforgatja az a leveleket? Kimagasló szakmai tudás? A kajszi rézérzékenységéről hallottunk már? Vagy...?

Kedves Zsolt!Nagyon sok vidám percet szerzett nekem,ahogy a fórumos hozzászólásait olvasgatom.Őszintén köszönöm.Kevesen tudnak okosan,színvonalasan,írónikusan vitázni,ráadásul őn,még ért is ahhoz,amiről beszél. :woohoo:

Köszönöm. ez egy nem várt elismerés, bele is pirultam.

Ne pironkodjon,hanem írjon csak továbbra is,megszokott intelligens stílusában!

Egyet Értünk kedves Zsolt. De nem értem a fölvetést. Én csak a kérdés feltevőjének szoktam válaszolni, információt adni. Ezt az oldalt nem csevegőoldalnak tekintem (kivéve itt és most) További jó tanácsadást és kapást kívánva mindenkinek.

Kedves Károly! Válaszából azt tünt ki számomra, hogy \"megint nem figyelt az órán.\" Nos, hogy a fölvetést tisztázzam, melyet nem értett: Mint azt már jeleztem, nem én tettem fel a kérdést, mégis nekem válaszolt és ehelyütt megpróbált hülyének beállitani, hogy nem jártam eléggé körül a témát, kvázi mit sem értek hozzá. Ez akár lehetne igy is. Tette mindezt úgy, hogy saját magát magasan kvalifikált, hatalmas szakmai tudással felvértezett szakembernek állitotta be. A továbbiakban bátorkodtam én is kérdést felvetni, hogy tényleg milyen szinűre, milyen bázisú festékkel kenjük a sebfelületet és miért pont festékkel, illetve nyáron milyen lemosó permetszert javasol a gutaütés kivédésére, figyelembe véve a kajszi rézérzékenységét. / Volt itt már olyan is, hogy felszivódót ajánlottak lemosásra, de ez ne befolyásolja a döntésében /Az illető személy pl. Judita példaképe volt. Nos, ha kérdésről van szó, ezek voltak az én kérdéseim. Ezekre a választ, a mai napig hiába vártam, de a reményt nem adom fel. Amennyiben nem válaszol, az is egy válasz. Nem Ön lesz az első, aki ezt teszi. Én már hozzászoktam, hogy az én feltett kérdéseimre, talán érdeklődés hiányában nem szoktak válaszolni. Viszont Ön volt az első,aki kérdés nélkül is kioktatott, ezért megtisztelve érzem magam. További szép napot.

Kedves Kertbarátaim. Itt e hely nem arra hivatott, hogy szócsatákat vívjunk. Inkább jó kertész módjára segítsünk egymásnak. Amit a kajszi \"gutaütésről\" a mai tudomány szerint tudhatunk, az a következő. - Kialakulásához három kórokozó is hozzájárul. (virus, baktérium, gomba) - A virus (szilvahimlő vírus) és baktérium (pseudomonas syringae) ellen nincs lehetőség permettel védekezni. - A gomba (cytospora cineta) ellen elsősorban a téli lemosó (réztartalmú)permetezéssel védekezhetünk pl:Nevikén és VektafidR (réz+olaj+poliszulfidkén)Nyáron a rézérzékenység miatt inkább kaptán tartalmú (és felszívódó) permetet használjunk, pl:Buvicidot, Merpán 50 Wp-t. - A baktérium a téli időszakban aktív, ekkor fertőz.A mínusz 2-3 fokban metszünk a fa védekezési mechanizmusa (fehérjeszintézise) még nem működik, így a fa befertőződik. Utána az idő felmelegszik kialakul a kéreg elhalás. A rákos felületeken az ezt követő újabb lehülés idején tömeges baktériumfertőzés alakul ki. A tömeges elszaporodása folytán elhasználja a növényben felhalmozott glükózt (cukrot), ezáltal a sejteket fagyérzékennyé teszi. A baktérium katalizátorként \"jégmagképző\" állapotot hoz létre, és tulajdonképpen a gutaütés az ágelfagyás.( A mediterrán vidékeken nem ismerik a gutaütést) Mivel e baktérium jelen van mindenhol, így szerepe van a gyümölcsfa virágok fagyérzékenységében, amely miatt már -1, -2 fokon is elfagynak (a jégmagképző tulajdonsága miatt. Megjegyzem, hogy ezeket a baktériumokat használják újabban a hóágyúk vízkeverékében is. - Védekezés!? Minék kevesebb sebfelületet okozzunk. A zöldmetszés például azért jó, mert őszre behegesedik. A sebkezelés nagyon fontos. Pl: réz (-oxiklorid)por sűrű masszájával bekenjük (azonnal), majd száradás után sebkezelővel (fagél, falzsam...) védjük. Én műanyag alapú festékkel (mint az alvázvédő) szoktam befesteni. !!brutális, nem? Az olajfesték nem jó mert beszívódik. Sőt az almafa törzsének, ágainak repedéseiire is kíváló, mert a vértetű nem tudott megjelenni a repesésekben. A védekezés még kiterjed a szükséges metszésekre is. A metszőollót 4 szeresen higított hipóba tegyük mintden vágás után (én paradicsomnál is így teszek. Váltó ollóval, egyikkel metszek egyet, addig a másik a hipóban, majd csere) - Rezisztens(ebb) alanyra oltott csemetét vásároljunk pl: szilva, vadkajszi, tengeri barack. Talán még annyit, hogy az emberiség állandóan a saját maga által készített csapdákba sétál be. Gondoljunk csak arra, hogy ezekkel a baktériumokkal hóágyúznak, ami nem kis mennyiség. De lehet, hogy a légköri permetezésekkel is már több éve befolyásolják a csapadákképzést. Ja!!! , hogy aztán majd elfagynak a gyümölcsösök. Így kell piacot szerezni a Tunéziába termesztett árunak. Ej-ej, már megint a huncut politika, az összeesküvés elmélet. No ettől tartsuk távol magunkat, és vissza a csendes, nyugodt kiskertbe, a jószándékú emberek közé!

Kedves Károly! Ezt a kérdéskört majdnem jelesre absolválta, bár volt Köztársasági Elnökünk nyomdokain haladva pici plágiumba keveredett. Felvetéseinek java része a Gazdabolt Online Áruház 2011.04.19-én datált irásából származik. Remélhetőleg nem fognak szerzői és szomszédos jogok megsértése miatt eljárást kezdeményezni. Azzal nem értek egyet, hogy nem lehet vitatkozni ehelyütt. Lényegében ez vinné előre a dolgokat. Ez a tudomány bár egzaktnak tünik, mégis számos, egymással néha ellentmondó tézisek vannak. Amennyiben ismerjük a legtöbbjüket, mindenki el tudja dönteni, hogy melyik véleményhez csatlakozik. Ez a gutaütéses dolog, mely lassan engem is fenyeget sokkal, de sokkal komplexebb dolog. A fertőzés manifestálódását nagyon sok környezeti tényező befolyásolja, melyek közé tartozik a talaj tipusától elkezdve az időjárási tényezők, tápanyag és vizellátottság, alanyhasználat stb. A s.barack pl hajlamos az alternanciára, egyes években túlkötődik, mely a fa általános kondicióját rontja. Tápanyagellátásban is a harmónia a legfontosabb, bár kálium igényes, de a relativ nitrogén túlsúly, mint más növények esetében is hátrányos. Hátrányos azért, mert laza szövetszerkezet alakul ki, ami a fagytűrésben és betegtűrésben komoly károkat okoz. Továbbra is állitom, hogy nincsenek rezisztens fajtáink, csak mirobalán alanyon kicsit rosszabb a helyzet, de a többinél sem jó. Állitólag szilva alanyon koronába oltva jobb eredményeket értek el, ami nem jelenti azt, hogy rezisztens lett volna a növény. A továbbiakban nem tudok egyet érteni azzal, hogy az Ön által nevesitett Nevikén réztartalmú szer és bármilyen hatással lenne ezen betegség megelőzésében.Annyi neki mint halottnak a csók. Ismereteim szerint a kaptán hatóanyag szintén nem felszivódó szer, de ez már csak részletkérdés. A sebkezelésnél már csak azért is, mert kivitelezési gondokat okoz, lényeges a sebfelület nagysága. Álláspontom szerint nem lehet minden pár mm-es sebet kezelni. 1-2 cm sebátmérő felett ajánlott. A kisebb sebek hamar gyógyulnak és hajtásválogatásnál, illetve a megfelelő időben végzett metszésnél lényegesen kisebb a fertőzésveszély.A festék használatával továbbra sem tudok azonosulni, mert véleményem szerint erre vannak speciális sebkezelők, de mint már emlitettem, mindenki olyan szinűre festi, amilyenre neki tetszik. A medditerrán vidékeken is ismerik e betegséget, csak ott nem okoz olyan mértékű károkat, mint nálunk. További sok sikert.