Kedves Zoltán, Szeretem az ilyen, eldöntendő kérdéseket, ebben az esetben a válasz IGEN.Persze nem fogom ezzel befejezni a választ, mert az félreértésekhez vezethet. Én személy szerint három csoportban komposztálom a leveleket. Tudom, hogy ez macerásan hangzik, de elég nagy kertem van, többféle fával, és azt is kifejtem, hogy miért csinálom így. Az első csoport a könnyen lebomló, könnyen korhadó levelek. Ilyen a juharlevél, gyümölcsfalevelek, bodza levél, stb. Ezeket egy nagy (kb 1 m3) tárolóba rakom, és nagyon kevés fűnyesedéket adok hozzá. Következő év őszén, vagy második év tavaszán, másfél év múlva már jól lebomlott levélföldet kapok belőle, amit cserjék alá mulcsozni, vagy talajfeljavítóként, ritka esetben virágföld keverékbe tőzeg helyett használok. A második csoport a nehezebben lebomló levelek, ide sorolom a bükkfa és tölgyfa levél mellett a nyírfa levelet is, néha kevés szelídgesztenye is idevegyül. Megfigyelheti, hogy ezeknek a leveleknek a felülete fényes, kissé viaszos. Ezeket a leveleket rétegezve be szoktam keverni a kerti komposztálóba, ahol nagy mennyiségű fűnyesedék van, és más magas nitrogéntartalmú kerti hulladék. Ebből a halomból a komposztot általában két év után szoktam „szüretelni”. A harmadik csoport a diófa és vadgesztenye levele, amit a bennük található növekedésátló anyag miatt komposztálok külön. Ugyanúgy járok el velük, mint a könnyen korhadó levelekkel, kevés fűnyesedékkel keverve korhasztom, de nem egy évig, hanem minimum kettő, esetleg három évig, és az utána nyert levélföldet csakis kizárólag cserjék alatt használom mint mulcsozó, gyomvisszaszorító anyagot.Megjegyezem, hogy ősszel a falevelek nagy részét vagy fűnyíróval, vagy levélszedővel gyűjtögetem, mindkét esetben összeőrlődnek, így a lebomlás valamivel gyorsabb. Amit nem szoktam komposztálni az örökzöldek mint mahónia és babérmeggy lecserélődő levélzete.Sok sikert!