Kipróbáltuk, hogy a háztartásban fellelhető, feleslegessé vált anyagokból hogyan készíthetünk növényi tápanyagokat. Aki ügyes, ingyen pótolhatja a műtrágyát!
Kertünk talajának táplálásához kipróbálhatjuk ezeket a könnyen előállítható, környezetbarát szereket, amelyekkel sok esetben akár teljesen fel is válthatjuk a különböző mesterséges kémiai összetevőket tartalmazó műtrágyákat.
Következzen 6 földbarát talajjavító megoldás:
1. Kávézacc
A kávézacc remek nitrogénforrást jelent, valamint kis arányban káliumot és foszfort is tartalmaz. Ami talán a legfontosabb előnye: a meztelen csigák ki nem állhatják! A nyálkás puhatestűek távoltartására szórjuk kávézaccot kedvenc növényeink köré.
A kávéval csupán az a baj, hogy enyhén savas kémhatású. Az nem okoz gondot, ha időnként kiszórjuk a kert talajára, még a legtöbb élelmiszernövény is jól tolerálja, de a nagy adagokban való gyakori kijuttatást tartogassuk az olyan savkedvelő növényeknek, mint például a fekete áfonya.
Még jobb, ha a nagyobb mennyiségű zaccot először komposztáljuk, így már biztonságban felhasználhatjuk az egész kertben anélkül, hogy az érzékeny növények kárt szenvednének tőle.
2. Rákfélék (folyami rák, garnéla) páncélja
A finom vacsora után a különböző rákfélék ehetetlen páncélját ne dobjuk ki: ássunk nekik egy fél méter mély gödröt és temessük be. Néhány hét leforgása alatt a páncél komposztálódik, és nitrogénnel, foszforral és (lúgos kémhatású) mésszel gazdagítja a talajt. Ha kiássuk, nagyobb területen is bedolgozhatjuk a kert talajába.
3. Baromfitrágya
Bár a szaga borzasztó, a csirkék tápanyagban gazdag, kiváló szerves trágyát képesek "előállítani". Így ha történetesen csirkéket nevelünk, ne hagyjuk, hogy az értékes anyag kárba vesszen. Hordjuk a komposztáló ládába, és hagyjuk ott komposztálódni legalább 6 hónapig, ugyanis a frissen felhasznált baromfitrágya nitrogéntartalma még annyira magas, hogy a növények megéghetnek tőle.
4. Fekete nadálytő tea
A fekete nadálytő (Symphytum officinale) egy szívós növény, amely igen nagy arányban tartalmaz foszfort, káliumot, magnéziumot, valamint különböző nyomelemeket és vitaminokat. Mindezen jó tulajdonságait mi is kihasználhatjuk, ha "teát" készítünk belőle és ezzel trágyázzuk rászoruló növényeinket.
Egy vödörben keverjünk össze 1 rész fekete nadálytő levelet 2 rész vízzel. Állítsuk a vödröt napsütötte helyre 1-2 napra, majd szűrjük le. A növénymaradványt tegyünk a komposztálóba, a lével pedig trágyázzuk meg a kertet. Levéltrágyaként is használhatjuk, ha a levet fele annyi vízzel hígítjuk.
5. Halmaradék
A nyers halfejet, beleket, úszókat ássuk el jó mélyen az ágyásban. Lebomlásuk során sok nitrogénnel, nyomelemekkel és némi kalciummal gazdagítják a talajt. Ássuk el legalább fél méter mélyre, hogy a kertben szaglászó kutyák, macskák ne tudják kikaparni. Sorokban ültetett növények esetén minden sor közé ássunk el belőlük, illetve olyan nitrogénkedvelő növények közelébe, mint például a paradicsom vagy a kukorica.
6. Levéltrágya gilisztahumuszból
A gilisztahumusz jótékony hatással van a kert talajára, és még kiválóbb talajjavító tulajdonságokkal bír, ha folyékony állapotban, levéltrágyaként juttatjuk ki. Előállításához használjunk egy erre a célra alkalmas ládát. Keverjünk el néhány evőkanál kész gilisztahumuszt 4 liter meleg vízben, hagyjuk állni 24 órát, majd szűrjük le és a kijuttatáshoz töltsük egy növénypermetező flakonba.
Várjuk a tovább ötleteket/tapasztalatokat: ki mit használ trágyaként?