A komposztálás a kertészkedés egyik legnemesebb és legzöldebb műfaja: hulladékból lesz belőle érték, a konyhai maradékból pedig termékeny talaj. De csak akkor, ha okosan csináljuk! Ha viszont minden maradékot gondolkodás nélkül a komposztra dobunk, abból pillanatok alatt bűzölgő szemétdomb lesz, amihez a szomszéd már a patkányirtót hívja. Lássuk tehát, mit ne dobjunk rá – és közben szórakozzunk egy kicsit.
1. Főtt ételek, hús, hal, tejtermék
A vasárnapi pörkölt maradéka lehet, hogy nekünk kedves emlék, de a komposztban csak a legyek és a patkányok fognak rajongani érte. A főtt, olajos, fűszeres ételmaradék gyorsan rothad, bűzlik, és minden kártevőt odavonz. Inkább egy kis adaggal lepd meg a kutyát – ő legalább hálás lesz érte.
2. Kenyér, péksütemény
A kifli, ami tegnap még puha volt, ma már kőkemény. De ne a komposztban akarjuk újrahasznosítani! A kenyér penészedik, és hamarosan több zöld folt lesz rajta, mint egy kezdő kertész kabátján. Ez sem a komposzthoz való.
3. Citrusfélék és déligyümölcsök nagy mennyiségben
Egy-két narancshéj még elfér, de ha minden nap fél kiló citromhéjat dobunk a halomra, olyan savas közeget teremtünk, amiben még a giliszták is menekülőre fogják. Ők pedig a komposzt VIP-munkásai!
4. Beteg növények, gyomos részek
A lisztharmatos levelek vagy a pitypang gyökerestül nem komposztba valók. Ezek ugyanis jövőre újra felbukkanhatnak, és úgy köszönnek vissza, mint a rokoni látogatás, amire senki sem vágyott.
5. Állati ürülék (kivéve a növényevőké, mint a nyúl vagy ló)
A kutya- és macskapiszok nemcsak büdös, hanem veszélyes kórokozókat is hordozhat. Ha mindenképp „ajándékot” szeretnél a kertnek adni, akkor maradj a nyúléban vagy lótrágyában – azok tényleg értékes tápanyagforrások.
6. Túl sok diólevél
A diólevél csersavat tartalmaz, ami gátolja a növények fejlődését. Egy keveset elbír a komposzt, de ha zsákszámra öntjük rá, jövőre a palánták valószínűleg levelet írnak a panaszkönyvbe.
7. Műanyag, fém, üveg
Ugye ezt mondanom sem kell? A komposzt nem újrahasznosító telep. A műanyag palack legfeljebb 300 év múlva bomlana le, addigra viszont már unokáink is nyugdíjasok lesznek.
A jó komposzt titka, hogy úgy bánunk vele, mint egy finnyás vendéggel: nem mindent tálalunk fel neki, csak azt, ami valóban ízlik neki. Ha betartjuk ezeket az alapvető szabályokat, nemcsak termékeny talajt nyerünk, hanem megkíméljük magunkat attól a kellemetlen szituációtól, hogy a szomszéd egyszer csak megjelenik azzal: „Na, mikor jön már a patkányirtó?”