A komposzt sok kertész büszkesége: igazi körforgás a természetben, ahol a konyhai és kerti hulladék új életre kel, és tápláló humusszá válik. Ám nem mindig csak a mi kedvünkért működik ez a varázslat – időnként olyan lakók is beköltöznek, akiket nem hívtunk.
Vakond, ezerlábú, csigák és más apró jövevények néha úgy gondolják, a komposzt éppen nekik való. De vajon tényleg ellenségek, vagy van köztük szövetséges is?
Vakond a komposztban – kártevővadász vagy földmunkagép?
Ha egyszer csak vakondtúrást találsz a komposzt mellett, nem kell rögtön kétségbeesni. A vakond elsősorban rovarokat, pajorokat és gilisztákat fogyaszt. A komposztot valójában csak zsákmányért keresi fel, nem a mi zöldhulladékunk érdekli. Bár feltúrhatja a halmot, ezzel közben levegőzteti is, ami gyorsítja a bomlást. Ha túl nagy károkat okoz, tereld inkább más irányba: a komposzt szélénél helyezett zajkeltő pálcákkal vagy talajrezgő eszközökkel.
Ezerlábúak – apró bontómunkások
Sokan megborzonganak, amikor meglátnak egy tekergőző ezerlábút a komposztban. Pedig ezek az apróságok a rendszer fontos tagjai: az elhalt növényi részeket darabolják fel, így előkészítik az anyagot a giliszták és a mikroorganizmusok számára. Ha túl sok van belőlük, az leginkább a túl nedves, levegőtlen komposzt jele. Egy kis forgatással, szárazabb anyag hozzáadásával kordában tarthatjuk őket.
Csigák – potyautasok a zöldhotelben
A komposzt nedves, meleg és tele van ízletes falatokkal – nem csoda, hogy a csigák is betelepednek. A gond akkor kezdődik, amikor a komposzthalomból kivándorolnak a veteményesbe, és a friss palántákat dézsmálják. A megelőzéshez takard a komposztot, és ügyelj arra, hogy ne legyen túl nedves. Ha rendszeresen forgatod a halmot, a csigák kevésbé érzik otthon magukat.
Kinek van helye, kinek nincs?
A komposztban rengeteg élőlény dolgozik együtt: baktériumok, gombák, giliszták, százlábúak, pókok. Ezek nagy része hasznos, hiszen gyorsítják a lebomlást. A gond csak akkor van, ha egy faj túlságosan elszaporodik, vagy ha olyan vendég jelenik meg, aki már a kert más részein kárt okozhat. Érdemes tehát figyelni, de nem kell minden apró mozgó lénytől megijedni.
Hogyan tarthatjuk kordában a lakókat?
- Rendszeres forgatás: így oxigénhez jut a halom, és kevésbé kedvez a kártevőknek.
- Megfelelő nedvesség: se túl száraz, se túl vizes ne legyen, így a legtöbb kéretlen vendég nem érzi jól magát.
- Takarás: egy vászon vagy deszkalap segíthet a csigák ellen, és a hőt is bent tartja.
- Vegyes alapanyag: zöld és barna anyag helyes arányával a komposzt gyorsabban érik, kevesebb gondot okozva.
A komposzt mint miniökoszisztéma
A komposzt valójában nem más, mint egy aprócska ökoszisztéma, ahol minden élőlénynek megvan a maga szerepe. Lehet, hogy nem örülünk a vakond túrásának vagy a csigák nyálkás látogatásának, de a legtöbb lakó hozzájárul a bomláshoz. Ha odafigyelünk az egyensúlyra, a végén gazdag, morzsalékos humuszt kapunk – és a kertünk hálás lesz érte.
A kéretlen vendégek tehát nem mindig ellenségek. Egy kis odafigyeléssel a komposzt továbbra is a kert motorja marad, és ahelyett, hogy bosszankodnánk a lakókon, inkább tekintsünk rájuk úgy, mint a természet önkéntes segítőire – akik néha ugyan tolakodóan viselkednek, de nélkülük lassabban érne be a kincset érő humusz.
