Az ingatlan piacon radikális változások mentek végbe az elmúlt években, folyamatosan emelkedett négyzetméterár, a legutóbbi hónapokban pedig kiemelten fontos szerepet kapott az épület energetikai gazdaságossága. Persze az energiaválság előtt is értéknövelő beruházásnak számított a szigetelés vagy a napelem, ám a közelmúltban és a jelenben ennek különös szerepe lett az árképzésben.
Ahogy közelednek a hidegebb hónapok, még azok is aggodalmasan várják a gázszámlát vagy a tűzifa árának változását, akiknek korábban ez nem jelentett egzisztenciális gondot. A megfelelő homlokzati és födémszigeteléssel jelentősen csökkenthetjük a fűtőanyagra kifizetett pénzt. Megfelelő vastagságú és minőségű szigeteléssel megfoghatjuk a hőveszteség igen nagy százalékát, nézzük meg a rideg számokat: 25-30 % a födém és a tető irányában, 25-35 % a homlokzati falakon keresztül, 10-15 % a padlón át és 15-25% a nyílászárókon keresztül. Ez azt jelenti, hogy az utólagos homlokzatszigeteléssel, födémszigeteléssel rögtön megfogtuk az elillanó hő 55-65 %-át, és ha ehhez hozzávesszük azt is, hogy mennyit nyertünk a nyílászárókkal, máris a lakásunkban tartottuk a korábban elillanó hőenergia 80-90%-át!
A nyílászáró cseréje is fel szokott merülni, amikor egy épületet energetikailag felújítunk. Persze nem minden esetben kell kapásból kihajítani a ház ablakait, meg kell vizsgálni, hogy milyen állapotban vannak. Egy rosszul beállított vasalatot, elöregedett tömítést egyszerű orvosolni. Ha viszont régi, szuvasodó fa nyílászáróink vannak, amelyek megrepedtek, rosszul szigetelnek, akkor kifejezetten értéknövelő beruházás lehet a nyílászárók cseréje. A szakemberek szerint 20-30 évente le kell cserélni az ablakokat, ajtókat.
Energetikai szempontból fontos lehet az épület megfelelő tájolása (persze az ingatlan értéke felől nézve nem utolsó kérdés a fekvésnél a panoráma sem!). Az emberiség évezredek óta alkalmazza a passzív napenergiát. Így a téli hónapokban hatékonyan becsapdázhatjuk a napsütésből fakadó hőenergiát. A nagy üvegfelületeket leginkább deli irányba érdemes helyezni. Ez több szempontból is fontos: a nap nyáron magasabban áll, vagyis nem éri olyan sok sugárzás ezeket a déli ablakokat, így nem szükséges árnyékolni. Azonban a keleti vagy nyugati tájolásnál a nyári reggeleken vagy a délutáni napsütésben hamar túlmelegedhetnek a belső helyiségek, vagyis megfelelő árnyékolás technikát kell alkalmaznunk. Általában úgy szoktak számolni ezzel, hogy a déli irányban elhelyezett ablakokhoz képest a keleti és nyugati ablakok 60 % -át, míg az északi ablakok 40 %-át fogadják a hasznos napenergia besugárzásnak.
Energiahasználat szempontjából az is lényeges, hogy a nyári hónapokban gondoskodjunk a megfelelő árnyékolástechnikáról. Ha nagy üvegfelületek vannak az épületben, az jól jön a téli hónapokban, kánikula idején viszont felforrósodhatnak a belső terek, folyamatosan kell használni a klímát, hogy elviselhető legyen a hőség. Vagyis a megfelelő nyílászáró kizárólag jó minőségű árnyékolástechnikával kiegészülve teszi környezettudatosabbá az otthonunkat.
Egy leendő vevő számára alapvető információ ma már, hogy milyen az épület szigetelése, milyen energiaforrásokból tudja megoldani az épület energiaellátást, fűtését. Épp ezért egy korszerű napelemes rendszer vagy egy hőszivattyús fűtés is alaposan emeli az ingatlan értékét. A napelemes rendszer esetében előzetesen mérjük fel, hogy mekkora az épület energiaigénye, vagyis azt, hogy mennyi elektromos áramot használunk éves szinten. Emellett azt is meg kell vizsgálni, hogy milyen további fogyasztókat szeretnénk üzemeltetni elektromos árammal. Könnyen lehet, hogy korszerűsítenénk például a fűtési rendszert. Napelemről kedvezőbb áron tudjuk például üzemeltetni a fűtőpaneleket, infrapaneleket, split klímát vagy egy hőszivattyúval ellátott padlófűtést. A gázár emelkedése miatt sokan gondolkodnak alternatív fűtési megoldásokban, ezek közül népszerű a fent vázolt napelemes irány, de egy fatüzelésű vagy biomasszával üzemelő kazán is kiválthatja a gázfüggetlenséget.
Minél jobb a szigetelés és a házunk energetikai egyensúlya, annál jobb lesz a komfortérzet a téli hidegben és a nyári nagy melegben, kevesebb károsanyagot bocsát ki a ház, ráadásul az energetikai besorolás javulhat. Ha épp használt ház felújítása előtt állunk, ezt a szempontot is vegyük figyelembe venni! A szigeteléssel emelkedik a házunk értéke!
Az új építésű házaknál azoknak az épületeknek, amelyek 2024 június 30.-a után szereznek használatbavételi engedélyt, kötelezően teljesíteniük kell a közel nulla energiaigényű épületek energiahatékonysági előírásait! (A korábbi szabály a 2021. január 1. után épített házakra vonatkozott, azonban a 2021. március 13-án hatályba lépő szabálymódosításnak köszönhetően másfél év haladékot kaptak az új építésű házak, majd 2022-ben újonnan kitolták a határidőt.) Minden új építésű háznak el kell érnie legalább a BB energiaosztályt. Ettől természetesen magasabb beosztást is elérhetünk: AA, AA+, AA++.
2022 után a vásárlóknak már nemcsak az számít, hogy hol helyezkedik el az ingatlan, milyen az infrastruktúra, az épület megközelíthetősége, parkolási lehetőségek, van-e megfelelő tömegközlekedés, mekkorák a szobák, milyen az elrendezés, mennyire van jó állapotban az ingatlan, hanem az is, hogy energetikailag milyen követelményeknek felel meg. Ha elavultak, rosszak a nyílászárók, nincs homlokzati, lábazati szigetelés vagy a födémszigetelés, kevésbé hatékony a fűtésrendszer, akkor a leendő vásárló csak a ráköltendő pénzt fogja látni az ingatlanban. Ebben az esetben lehet bármilyen szuper helyen az épületünk, bármilyen tökéletes is az elrendezés, jelentősen kevesebb pénzért tudjuk majd eladni.
Ha szeretnénk megnövelni az ingatlan értékét, vagy mi magunk kevesebbet költenénk a fűtési szezonban, használjuk ki az idén kifutó állami támogatást. 2022. december 31-ig igénybe vehetjük az állami otthonfelújítási támogatást, amelynek összege az ingatlan felújítására fordított költségvetés fele, maximum 3 millió forint. Azaz a számlákkal igazolt felújítási költségek felét, de maximum 3 millió forintot az állam fizet a felújításból. A támogatás összegében az anyagköltség számlák, illetve a vállalkozói díj számlák 50-50%-os arányban szerepelhetnek. Ha szeretnénk a teljes 3 millió forint támogatást igénybe venni, akkor 6 millió forintot kell az otthonunkra költenie. Az elköltött 6 millió forintról szóló számlákból vagy az anyagköltségnek vagy a munkadíjnak el kell érni a költségvetés 25%-át ahhoz, hogy megkaphassuk a maximális támogatást.
