néphagyomány szerint október 21. Orsolya napja, vagyis a latin eredetű Ursula név magyaros formájának ünnepe. Bár ma elsősorban névnapként tartjuk számon, a régi időkben ez a nap fontos mezőgazdasági és időjósló dátum volt, hiszen a természet jeleiből próbálták megjósolni a tél közeledtét.
Orsolya napja és az időjóslás
A régiek úgy tartották, hogy Orsolya-napi időjárás megmutatja, milyen lesz a tél. Ha ezen a napon szép, derűs az idő, az enyhe, hosszú őszre és kellemes karácsonyra utal. A borongós, esős nap viszont korai fagyot és zord telet jelez. Egy régi mondás szerint:
„Orsolya napján, ha szép az idő, karácsonyig is eltart a derű.”
Káposztaszedés és a vetemény betakarítása
A háziasszonyok és a gazdák számára Orsolya napja egyben a káposztaszedés ideje is volt. Ilyenkor a kertekben megkezdődött a nagy betakarítás: a káposztafejeket levágták, a gyökérzöldségeket föld alá, vermekbe vitték, és a maradék terményeket is biztonságba helyezték a fagyok elől. Úgy tartották, aki Orsolya napján nem szedi le a káposztát, az könnyen elveszítheti termését, mert az időjárás egyik napról a másikra elromolhat.
A káposzta különösen fontos élelmiszer volt: a tél vitaminforrása, a savanyítás alapanyaga, és a gazdasági önellátás egyik kulcsa. Orsolya napja tehát nemcsak a hideg közeledtét jelezte, hanem egy munkaévad lezárását is.
A Somló hegy szüreti hagyománya
A Somló hegy vidékén Orsolya napja a szüret kezdete volt. A borosgazdák ilyenkor vágtak neki a szőlőhegynek, és a hideg őszi szélben a mezsgyén rakott tűznél melengették kezeiket. A szőlőtaposók forralt bort kaptak, hogy a munka közben is kitartson a jókedv és a melegség. A nap végén pedig énekkel, muzsikával és szüreti tánccal ünnepelték a termést.
Az ősz és a tél határán
Orsolya napja a természet fordulópontja: a föld lassan megpihen, a gazda számvetést készít, és a ház népe a télre hangolódik. A káposztafejek illata, a szőlő illó aromája és a tűz pattogása mind azt hirdette, hogy a bőség ideje lezárul, és ideje felkészülni a hosszú hónapokra.
Érdekesség: Egyes tájakon azt mondták: „Orsolya napján káposztát fejezz, borod lesz, ha szüretelsz!” – ezzel utalva arra, hogy ez a nap a gazdálkodás két fontos pilléréhez, az ételhez és az italhoz is kapcsolódott.
