Keverni mondjuk fakanállal és földdel. Az a mindenki, akivel vélhetőleg magázó viszonyban van, mivel indokolta, hogy magába ne használja. Orálisan én sem ajánlanám, mert azt már egyszer a ló elfogyasztotta. :-) Lehet, hogy én vagyok ilyen háklis, de elvárnám azt, ha valaki kinyilatkoztatást tesz, azt indokolja is meg, hogy miért igen, vagy nem.Bármelyik, helyesen érlelt szervetrágyának jótékony, mitöbb a szervesanyagon túlmenően, tápanyagpótló szerepe is van. Már más kérdés, annak helyes felhasználása. A N és P hatóanyagok, mikroelemek viszonylag jól megőrizhetőek, mig a N vonatkozásában már más a helyzet. A különböző istállótrágyák más és más arányban tartalmazzák a hatóanyagokat. Magasnak mondott pl. a baromfi és sertés trágya nitrogén tartalma, ami közvetlen a gyökérzónában és vizhiány estén gyökérperzselést okozhat. Tik esetében a magas foszfor is. Feltételes módban. Egyes hiedelmek szerint a lónak a trágyájával fertőzhetjük kertünket a lótücsökkel, aki aztán barátságosan megtelepszik ott.Ez már egy elfogadható indoknak tünne, de ez a tücsök sem a lóból jön ki, bár a szervesanyag és közte nagy barátság mutatható ki. Az én álláspontom szerint nyugodtan, önmagában felhasználható az érett lótrágya és minél előbb a talajba dolgozva. Értve ez alatt, hogy szétszórás után rögtön és még tavasz előtt, mert a bedolgozott szervesanyag átmeneti nitrogén hiányt fog okozni, amire aztán tavasszal a növényeknek meg szükségük lenne. Természetesen ez az átmeneti hiány műtrágyával is pótolható, az adott időszakban.
