5 tipp, ha nem terem a gyümölcsfa

5 tipp, ha nem terem a gyümölcsfa

Ha csalódást okoz a kerti gyümölcsfa, mert alig vagy egyáltalán nincs rajta termés, akkor sokszor azon kezdünk gondolkozni, hogy ki kéne vágni. Pedig a hobbikert.hu-nak itt a megoldása.

 

Hányszor fordulnak egymáshoz kétségbe esett kertészkedők azzal, hogy ott a szép, egészséges, életerős gyümölcsfa a kert legértékesebb részén és egy szem nem sok, annyit sem terem. Előfordul almával, körtével, őszibarackkal, kajszival, cseresznyével, meggyel, szilvával, dióval, mandulával, azaz szinte az összes gyümölcsfával. Az ember beleéli magát az ültetéskor, hogy ott lesz nyáron a sok finom friss gyümölcs a család asztalán, aztán pedig semmi, csak egy szép nagy árnyékos folt a gyepen. Szerencsére van megoldás!

Meggy

Miért nem terem?

A gyümölcs elmaradásának oka a legtöbb esetben a fa túlzott növekedési erélyére vezethető vissza. A túl gyorsan növekvő fa minden energiáját az új hajtások növelésébe öli és nem marad kapacitása ősszel a virágrügyek fejlesztésére, tavasszal a virágzásra és nyáron a terméshozásra. A túlzott növekedést a műtrágya-túladagolás és a helytelen metszés okozhatja.

Első probléma: műtrágya-túladagolás

A nitrogéntartalmú műtrágya fokozott növekedésre serkenti a fát. A nagy hajtásfejlesztés közepette szegény néha teljesen elfelejti, hogy ő voltaképp virágrügyeket akart fejleszteni ősszel. Így elmarad a tavaszi virágzás és a nyári gyümölcsérlelés is.

Nem szoktál műtrágyázni? Lehet, hogy a gyepet tápláltad a fa néhány méteres távolságában, és az öntözés, eső átmosta a fa gyökeréig a gyeptrágyát. Az is lehet, hogy a szomszédból érkezett a többlet, és az is, hogy már eleve a talajban volt, csak most szabadult fel.

Megoldás: a fa alatt, a lombjától két méterrel nagyobb körben ne műtrágyázzuk a füvet, mert a nitrogén biztosan be fog mosódni a fa gyökereihez. Egy átlagos (tudod, olyan, amilyen nincs…) jól termő gyümölcsfa hajtásai 30-40 cm-t nőnek egy év alatt, ezzel szemben egy túltrágyázott, nem termő fáé 50-60 cm-t. Ha az utóbbi értékeket tapasztalod, akkor biztos lehetsz benne, hogy túl sok a trágya vagy helytelen (túl durva) a metszés.

Vigyázat: Nem csak túladagolás, hanem tápanyaghiány is felléphet. A trágyázást célszerű talajvizsgálat alapján kiszámolt mennyiségben végezni.

Metszés

Második probléma: helytelen metszés

Ha nagyon erősen nőnek a fa hajtásai, és a nitrogénnel nem lehet probléma, akkor a metszés (vagy annak hiánya) lesz a hibás. Az túl erős visszametszés fokozott hajtásnövekedést okoz. Metszeni minden évben szükséges annak érdekében, hogy a fa kiegyensúlyozottan fejlődjön. Minél erősebben vágunk vissza ilyenkor egy hajtást, annál erősebben fog nőni a jövőben. Különösen a „tetejezés” a káros, illetve a hajtások számolatlan és kíméletlen kivágása. Minden gyümölcsfát (úgy értem, minden fajt) más elvek szerint célszerű metszeni. Ha egy hajtást tőből eltávolítunk, akkor az nem indukál olyan erős növekedést, mint ha például csak a negyedét hagynánk meg. A tőből levágott hajtások szomszédjain ráadásul megindulhat a virágrügyképződés is: és épp ez a célunk egy teremni nem hajlandó fánál.

A metszés gyümölcsei DVDMegoldás: a túl durva visszametszés és a metszés elhagyása is túlzott hajtásnövekedést eredményez, így a fa a hiányzó ágak pótlására vagy az egekbe törésre fog koncentrálni, nem a gyümölcshozásra. Messünk ügyesen, célszerűen, visszafogottan. Rengeteget írtunk már a metszésről, nem tudom itt mind megismételni, úgyhogy inkább javaslom az alábbi összefoglaló cikket:Amit a metszésről tudni illik.

Bálint gazda metszésről szóló videós tanfolyama a helyes metszésről szól, megtanítva a nézőket (kb. gyümölcsönként 10 percben) a rendszeres metszés alapfogásaira és a hajtások, rügyek egyensúlyban tartására. Így a termés kiegyensúlyozottan bőséges és jó minőségű lesz. Az DVD 10 házikerti gyümölcsre tér ki, ill. van mellette egy kiskönyv a legfontosabb infókkal. Megjegyzem, hogy könyvből és képekről szerintem sokkal nehezebb metszeni tanulni, mint filmről, ahol látszik is az, amiről az oktató beszél.

Harmadik probléma: elfagynak a rügyek

A virágrügyek érzékenyek a kora tavaszi fagyokra. Minél inkább előrehaladott állapotban tart a rügyek nyílása, annál érzékenyebb, azaz annál jobban megviseli a fagy. Mínusz 1-2 fokot még elviselnek, de az alatt nem fejlődik virág és gyümölcs a rügyekből. Természetesen a téli időszakban a rügyek jól viselik a mínuszokat, akkor ritkán, csak extrém és hosszan tartó hidegben kell félteni őket. A kinyíló virágok már a fagypontot felülről közelítve is elfagyhatnak, és ez a kár még nem is mindig észrevehető. Az avatatlan szem csak annyit vesz észre, hogy a virág közepén van egy apró fekete foltocska (az maradt a bibéből) és a gyümölcstermés elmarad.

Megoldás: ültesd a fát minél melegebb helyekre, például a ház közelébe, a déli oldalra, kiemelkedésekre. Sajnos ez nem mindig elég, hiszen a melegebb helyen lévő fák gyorsabban virágoznak (amikor még hidegek jönnek) és épp ez is okozhatja a virágok halálát. A nálunk különösen korán virágzó kajszi fagy el a leggyakrabban. Ezt követi virágzásban a cseresznye, szilva, körte, őszibarack majd az alma. Aki tudja, hogy fagyveszélyes a kertje, igyekezzen minél később virágzó fajtákat ültetni.

Negyedik probléma: elmarad a beporzás

A gyümölcs csak a megtermékenyült virágokból fejlődik, a termékenyítéshez pedig beporzás kell. A porzókról származó virágpornak a megfelelő időben a bibére kell kerülnie, ráadásul az sem mindegy, hogy melyik virág pora melyik bibére: az almák és körték például eltérő fajták között termékenyülnek meg sikerrel, ezzel szemben az őszibarack és szilva fajtái általában öntermékenyek. Nem hátrány ezért, ha ezek a fajták egyszerre vagy átfedésben virágoznak. A virágport a méhek (és más rovarok is, de nem szeretnék elveszni a részletekben) szállítják virágról virágra, így minden olyan tevékenység, amely a méhek aktivitását hátráltatja, a beporzást is meggátolja. Nem meglepő módon ilyen a rovarirtó-szer, a hideg időjárás, eső és a szél.

Megoldás: sok méhecskére van szükség. Ha a virágzó fán fényes nappal nem látsz legalább 1-2 méhet, akkor baj van. A rovarölő permetezőszerek használatát a méhekhez kell igazítani, hogy nehogy ők is kapjanak belőle. Olyan fajtákat kell telepítened, amelyekről tudod (vagy a faiskolai eladó, akitől veszed, majd tudja), hogy megtermékenyítik egymást. A szomszéddal is összefoghatsz, mert a méhek úgysem tisztelik a kerítést.

Virágzik a szilva

Ötödik probléma: szakaszos terméshozás

Az alternanciának vagy szakaszos terméshozásnak is nevezett jelenség abban nyilvánul meg, hogy a gyümölcsfa az egyik évben roskadozik a gyümölcstől, a következőben pedig alig van rajta valami. Tudnunk kell, hogy a gyümölcsfák a virágok rügyeit az előző év őszén fejlesztik. Ha a fának az adott évben nem kell a gyümölcshozással és -hízlalással fáradoznia, akkor rengeteg feles energiáját arra fordítja, hogy új virágrügyeket fejleszt. Természetesen a hatalmas virágzás és általában bőséges terméskötődés várható a következő tavasszal. Az extra sok virágból extra sok gyümölcs lesz, leköti a fát, amely új virágrügyek fejlesztésére már gondolni sem akar ősszel. Nem is fejleszt, így nem is lesz elég virág – és így kezdődik a rossz év.

Megoldás: virágritkítás, termésritkítás, rendszeres metszés, egyenletes öntözés. A témával részletesen írok itt: Azt mondja a gyümölcsfám: dupla vagy semmi!

Mindebből látható, hogy sok valós oka lehet annak, ha egy fa nem hoz termést. A kertészkedőnek nagy türelemre van szüksége, hogy többet is kipróbálhasson a fenti tippekből és megoldásokból. Ha mégsem sikerül, akkor a fa kivágása előtt még mindig érdemes megfontolni, hogy nem elég szép-e az őszi lombja, a tavaszi virága, vagy a nyári árnyéka ahhoz, hogy érdemes legyen gyümölcs nélkül is megtartani.

Ha tetszett a cikk, kövesd a Hobbikertet a Facebookon is!

BEZÁR

Vélemény, hozzászólás?